Egy évvel ezelőtt halt meg rendőri intézkedés közben Minneapolisban George Floyd: az azóta gyilkosságért elítélt rendőr, Derek Chauvin hosszú ideig térdelt a fekete férfi nyakán és akkor sem engedte el, amikor áldozata levegőért könyörgött. A rendőri túlkapás miatt az USA több városában törtek ki zavargások, és most egy uniós szervezet, az Alapvető Jogok Európai Ügynöksége (EUAF) felmérte, mennyire jellemzi a rendőröket az etnikai diszkrimináció. A válasz: igencsak jellemzi, s most következzenek a részletek.

„A rendőrségnek több okból is joga van igazoltatni embereket, de a diszkrimináció – amelynek során például kizárólag faji, vagy etnikai alapon állítanak meg valakit a rendőrök – törvénybe ütköző cselekedet. Milyen gyakran állítanak meg embereket a rendőrök, mi történik az intézkedés során, mi a kimenete ennek és mennyire bánnak tisztességesen a megállított személlyel – ezt vizsgálta tanulmányunk – írta az EUAF. Ez az első alkalom, amikor valamennyi EU-tagállam rendőrségét össze lehet hasonlítani és meg lehet állapítani, hogy az egyenruhások miként viselkednek a polgárokkal, különös tekintettel egyes bevándorlói, illetve kisebbségi csoportokra.

Az ezen a linken elérhető vizsgálat szempontjai a következők voltak:

• A rendőri intézkedések gyakorisága a tanulmány elkészítését megelőző 12 hónapban.
• Milyen helyzetben állították meg az adott személyeket? (járművezetés közben, gyaloglás közben, illetve tömegközlekedési eszközön).
• Mit tettek a rendőrök: kérték a papírokat, átkutatták-e a személyt, illetve a járművet?
• Tisztelettel viselkedtek-e a rendőrök?
• Úgy érezték-e a megállított személyek, hogy az intézkedés oka az volt, hogy valamilyen kisebbséghez tartoznak, illetve bevándorló hátterűek?

A 32 537 ember válaszára alapuló, reprezentatív felmérés főbb megállapításai:

• Az EU-polgárok 14 százalékát állították meg a rendőrök a tanulmány elkészítését megelőző 12 hónapban. Ez az arány 27 százalékos a tanulmány előtti öt évre vetítve.
• A legritkábban Spanyolországban (4 százalék), illetve Romániában és Máltán (7 százalék) intézkednek a rendőrök, a legnagyobb arányt – 21, 24, illetve 25 százalékot –  Írországban, Észtországban és Ausztriában mérték.
• Az EU 27 tagállamában tavaly a nők nyolc, a férfiak 18 százalékát állították meg a rendőrök

Valamennyi országra jellemző, hogy a rendőrök inkább a fiatalokat, a férfiakat, illetve a magukat etnikai kisebbséghez tartozóként meghatározókat, illetve nem heteroszexuálisokat állítják meg gyakrabban. A tanulmány elkészítése előtti 12 hónapban a 16-19 éves korosztályhoz tartozók 21 százalékát állították meg a rendőrök, míg a 65 évnél idősebbek között ez az arány hat százalékos volt. Az etnikai kisebbségekhez tartozók között 22 százalékos volt az arány, míg a többségi nemzethez tartozók körében csak 13 százalékos.

AFP / Kyle Grillot

Kisebbségek hátrányban

Az is kiderült, hogy a rendőri intézkedések során az etnikai kisebbségekhez tartozó, illetve bevándorló háttérrel rendelkező személyek esetében magasabb volt a motozással, valamint a jármű átkutatásával végződő intézkedés. A gyalogosan közlekedők megállítása során például a kisebbségekhez tartozók esetében ez az arány 34 százalékos volt, míg a teljes lakosság körében csak 14 százalékos. Az is igaz valamennyi EU-tagállamra, hogy az intézkedések során az etnikai kisebbségekhez tartozóktól nagyobb arányban kértek személyazonosságot igazoló dokumentumot, mint a többségi etnikai csoport tagjaitól.

A megállítás körülményeiben is komoly eltérések vannak. Görögországban és Ausztriában például a teljes lakosság körében feljegyzett megállítások 94, illetve 87 százaléka akkor történt, amikor az adott személy járművet vezetett, míg a dél-ázsiai bevándorlók 78 százalékát Görögországban gyaloglás közben állították meg a rendőrök, Ausztriában pedig a fekete-afrikai bevándorlók 72 százalékát állították meg miközben az utcán járt.

A válaszolók nyolcvan százaléka mondta azt, hogy a legutóbbi, járműben történt megállítás során a rendőrök tisztelettel viselkedtek velük. A gyaloglás közben megállítottak között ez az arány alacsonyabb, hatvan százalékos volt. Az etnikai kisebbségekhez tartozók, illetve bevándorlók mindkét megállítási kategóriában a többségi társadalomhoz tartozókénál kisebb arányban válaszolták azt, hogy tisztelettudóan bántak velük. Svédországban a romák harminc, a többségi etnikai csoporthoz tartozóknak pedig 84 százaléka mondta azt, hogy a rendőr tisztelettel viselkedett vele. Olaszországban a Fekete-Afrikából érkezett bevándorlók 29 százaléka számolt be tisztelettudó rendőri magatartásról, az olaszok körében ez 86 százalék volt. A legélesebb különbséget Portugáliában tapasztalták, ott a romák 10, a többségi társadalomhoz tartozók 92 százaléka tartotta tisztelettudónak az intézkedő rendőrt. A legkevesebb roma – három százalék – viszont Hollandiában mondta azt, hogy a rendőrök tiszteletben tartották az emberi méltóságukat, ám mivel a teljes lakosság körében is csak 76 százalékos volt az elégedettek aránya, a kontraszt kisebb, mint Portugáliában.

Magyarországi adatok:

A tanulmány elkészítése előtti 12 hónapban a lakosság 10 százalékát állították meg, míg a romák között ez az arány 22 százalékos volt.

A teljes népességen belül az igazoltatások 82 százaléka történt úgy, hogy a megállított személy járműben tartózkodott és 15 százalék volt a gyaloglás közbeni megállítás. A romák körében ez az arány 58–40 százalék volt.

A többségi társdalomhoz tartozók 79 százaléka tartotta tisztelettudónak a rendőröket, a romák körében ez az arány 73 százalékos volt. A rendőr viselkedésével elégedetlenek aránya 4, illetve 12 százalékos volt. 17 és 15 százalék volt azok aránya, akik teljesen semlegesnek ítélték meg a rendőri viselkedést.

Általános bizalom, illetve bizalmatlanság

A felmérés készítői azt is megkérdezték, hogy az állampolgárok szerint a rendőrök általában tisztelettudóan viselkednek-e az emberekkel.

A megkérdezetteknek négy lehetséges válaszuk volt:

• gyakran vagy mindig
• néha
• ritkán vagy soha
• nem tudom, nem válaszolok.

A legnagyobb bizalommal Finnországban viseltetnek az emberek a rendőrök iránt, ott a válaszok megoszlása a következő volt: 89, 7, 3, 1 százalék. Ez sokkal jobb, mint az EU-s átlag (65,23, 11, 1) Magyarország a középmezőny alján, a 16. helyen áll (65, 17, 15, 3) a legrosszabb helyzetet, legalábbis az EU-n belül, Szlovákiában tapasztalták (37, 34, 27, 2). A felmérést elvégezték Észak-Macedóniában is, ott még rosszabb eredmény jött ki: 33, 32, 34, 1 százalék).