Hadgyakorlat céljából 15 orosz hadihajó tart a Fekete-tengerre, már áthaladtak az Azovi-tengert a Fekete-tengertől elválasztó Kercsi-szoroson az orosz haditengerészet közlése szerint, amelyet az Interfax orosz hírügynökség idézett szombaton. Az orosz haditengerészet nem közölte, hogy milyen hosszú lesz a gyakorlat.

Az Egyesült Államok a múlt héten még azt tervezte, hogy két hadihajót küld a Fekete-tengerre. Washington a lépéssel támogatásáról akarta volna biztosítani Ukrajnát a Donyec-medencei konfliktus miatt Oroszországgal kiújult feszült helyzetben török források szerint. Később Washington letett a tervről. A héten pedig Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatok miatt. Ukrajna, az Európai Unió és a NATO bírálta ezt, nagyon aggasztónak nevezve a fejleményt.

Szergej Najev ukrán hadműveleti parancsnok azonban úgy nyilatkozott pénteken, hogy nem tart újabb háborútól, szerinte Oroszország csak erődemonstrációt tart.

Putyin Ukrajnával teszteli Biden elszántságát

Mindkét oldalról áramlanak a fegyverek az ukrán-orosz határ térségébe, a két fél egymást vádolja a 2014-ben kirobbant válság forróvá tételével. Az újabb háború veszélye akkor nőtt meg, amikor a Nyugat és Oroszország viszonya mélypontra hűlt.

Ugyancsak az orosz-ukrán szembenállás további éleződésére utal, hogy pénteken őrizetbe vette a szentpétervári ukrán konzult az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). Olekszandr Szoszunjukot azzal gyanúsítják, hogy zárt információkhoz jutott orosz államvédelmi szervek és az FSZB adatbázisából, s a közlemény szerint akkor fogták el, amikor orosz állampolgároktól titkos információkat vett át.

A szentpétervári ukrán főkonzulátus honlapja szerint Szoszunjuk nagyjából tíz éve dolgozott Oroszországban. Evhen Jenyin ukrán külügyi szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökségnek szombaton elmondta, hogy a konzult pénteken néhány órára vették őrizetbe, és jelenleg az ukrán diplomáciai képviseleten tartózkodik. Közölte, hogy az ukrán fél vizsgálja az incidens körülményeit, és orosz diplomatákat érintő megfelelő választ fog adni az orosz lépésre.

Az FSZB közleményében hangsúlyozták, hogy „a konzul tevékenysége nem egyeztethető össze a diplomáciai státusszal, és nyilvánvalóan ellenséges jellegű az Oroszországi Föderációval szemben”. Hozzátették, hogy az ukrán diplomatával szemben a nemzetközi jognak megfelelő intézkedéseket fogják alkalmazni.

A nemzetközi normák szerint a diplomaták sértetlenséget élveznek a fogadó országban, de megfoszthatják őket akkreditációjuktól, amennyiben megsértik a törvényt, vagy ellenséges tevékenységet fejtenek ki. A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény alapján a képviselet vezetőjét vagy munkatársát bármikor nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilváníthatják és kiutasíthatják az országból – emlékeztetett az orosz hírügynökség.

Az utóbbi időben kiéleződött a feszültség az ukrán kormány és az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok között. Számos tűzszünetsértés történt, amelyeknek mindkét oldalon vannak áldozatai. Ukrán értesülések szerint Oroszország több mint 40 ezer katonát vezényelt az orosz-ukrán államhatár térségébe.

Moszkva a maga részéről azzal vádolja Kijevet, hogy megszegi a kelet-ukrajnai konfliktus ügyében kötött minszki megállapodásokat, és az új amerikai vezetés, valamint a NATO biztatására agresszív magatartást tanúsít. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel és – videokapcsolaton keresztül – Angela Merkel német kancellárral konzultált a konfliktusról, és közölte, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.