Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
64 nappal az amerikai elnökválasztás után ki lehet hirdetni: Joe Biden úgy kormányozhat legalább két éven át, a következő félidős választásig, hogy a Demokrata Pártnak többsége van a Képviselőházban és a Szenátusban is. Utolsóként Georgia döntött a két szenátoráról, nagy meglepetésre két demokratát választottak meg.
Miközben a Capitoliumot, ahol az elnökválasztás eredményét hitelesítő ülést tartanák, megtámadták a Trump-párti tüntetők, megérkezett a hír: a georgiai szenátorválasztás második fordulójában eldőlt, az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza után a felsőházban is a demokratáké lesz a többség.
Azt már helyi idő szerint a választás estéjén kihirdették, hogy Georgia egyik választásán a demokrata Raphael Warnock előnye a republikánus Kelly Loeflerrel szemben behozhatatlan, 98 százalékos feldolgozottságnál 2 százalék, nagyjából 54 ezer szavazat. Arra viszont még a szavazatszámlálás szerdai folytatásáig kellett várni, hogy ki lehessen hirdetni: a másik szenátor a demokrata Jon Ossoff lesz. Ő maga már szerda reggel megtartotta a győzelmi beszédét, de a legtöbb tévé és hírportál addig várt, amíg nem lett meg a 0,5 százalékpont a két jelölt között, hiszen egy ekkora különbségnél a vesztes David Perdue nem kérhet újraszámlálást.
Ez a pillanat helyi idő szerint délután 4 óra után jött el: Ossoff előnye ekkor a kritikus szint fölé került, és folyamatosan nőtt ez után is. A tévék sorra jelentették be az ő győzelmét.
Ez pedig azt jelenti, hogy a Szenátusban mindkét párt 50 képviselővel lesz jelen, ilyenkor automatikusan az alelnök voksa dönti el az 50-50-es eredményű szavazásokat. Egyszerűbben fogalmazva: a következő két évben, a félidős választásokig a demokratáknak lesz többségük. Az már novemberben eldőlt, hogy a Képviselőházban sima demokrata többség marad – olyan, hogy a demokraták adják az elnököt és a Kongresszus alsó- és felsőházában is övék a többség, utoljára 2009-2010-ben történt meg. Arra pedig, hogy egy hivatalban lévő elnököt ne válasszanak újra, és a pártja is elbukja a Képviselőházat és a Szenátust is, 1932-ben volt utoljára példa.
Így Joe Bidennek a hivatalba lépése, január 20. után lesz két éve arra, hogy csak a saját pártjának képviselőivel kelljen egyezkednie, a republikánusokkal ne. Sokkal könnyebb egy elnök dolga akkor, ha a pártja a törvényhozás alsó- és felsőházában is megszerzi a többséget.
A szavazatszámokban kicsi a különbség, de az eredmény súlyos vereséget jelent a republikánusoknak, hiszen Georgia biztos konzervatív bázis volt, 2004 óta nem választottak egyetlen demokrata szenátort sem, most pedig rögtön kettőt is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy mindkét választáson a republikánusok tűntek esélyesebbnek egészen a december közepi közvélemény-kutatásokig. Azonban a demokraták szimpatizánsai érezték, hogy nagy súlya van a szavazatuknak, így a megszokottnál sokkal nagyobb arányban mentek el voksolni a második fordulóban.
| Miért kellett egyáltalán második forduló? |
Georgia választási szabályai eltérnek attól, ahogyan az USA többi állama szavaz: ha a kis pártok pár százalékot elérő jelöltjei elvisznek annyi voksot a két nagytól, hogy senki nem szerzi meg a voksok 50 százalékát, akkor tartanak egy második fordulót, ahol már csak az első körben 1-2. helyen végzett jelöltek közül lehet választani. Tovább bonyolítja a helyzetet, de ugyanígy második fordulóhoz vezet, hogy ha egy választást az előző szenátor lemondása miatt írnak ki (mint most Warnock és Loeffler párharcánál), akkor nem lehet párton belüli előválasztást sem tartani, hanem minden pártnak minden jelöltje az első fordulóban áll ki egymás ellen. |
