Világ hvg.hu 2020. október. 22. 13:06

Orbán is felkerült Trump bűnlajstromára

Fenik a fogukat a demokraták, kutya világ jön, ha Biden nyer.

Jelentést készített Donald Trump amerikai elnök külpolitikájáról a szenátus külügyi bizottságának demokrata tagja, Robert Menendez. A dokumentum – amelyet a Politico ismertet – káoszként írja le Trump globális tevékenységét, és kiemelten tárgyalja az Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolatát.

Amennyiben Trump kihívója, Joe Biden megnyeri az elnökválasztást, Menendez minden bizonnyal a bizottság elnöke lesz, vagyis jelentős befolyása lesz az amerikai külpolitikára. Ezért figyelemreméltó, mennyire súlyos hibaként írja le, hogy Trump – más autoriter vezetők mellett – barátságosan viszonyult Orbánhoz, aki szerinte leépítette a magyar demokráciát, és kiszolgáltatta az oroszoknak nemcsak saját országát, de a NATO-t és az Európai Uniót is.

A jelentésben Vlagyimir Putyin orosz elnök, a szaúdi Mohamed bin Szalman, a török Recep Tayyip Erdogan és az észak-koreai Kim Dzsong Un szerepel azok között, akiket Trump barátaiként kezelt annak ellenére, hogy elnyomó rendszereket vezetnek. Velük egy lapon, külön fejezetben tárgyalja a magyar helyzetet.

Madarat tolláról

„2010 óta Orbán vezetésével Magyarország visszafordult a demokrácia útján. Az Obama-elnökség emiatt eltávolodott a magyar kormánytól, magas szintű kétoldalú kapcsolatokat nem tartottak fenn, viszont igyekeztek segíteni a sajtószabadságot a független média és civil szervezetek támogatásával” – olvasható a dokumentumban.

Ehhez képest a Trump-kormányzat félretette a demokratikus aggályokat, és elfogadta az Orbán-rendszert. Ezt azzal magyarázták, hogy így próbálják elkerülni, hogy Orbán Oroszországhoz és Kínához közeledjen, ami ennek ellenére megtörtént. A riportban megemlítették a keleti nyitás politikáját, az orosz tőke benyomulását, a hírszerzési együttműködést oroszokkal, a Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) megjelenését Budapesten, valamint a szoros energetikai köteléket. Mindezt veszélyesnek látják, nemcsak Magyarországra, de a NATO-ra és az EU-ra is.

Kitértek a Magyarországon elfogott orosz fegyverkereskedők ügyére is, akiket az amerikai kérelem ellenére visszaküldtek Oroszországba, ahol elkerülték a büntetést. Emellett írtak a kínai ügyekről is, a Huawei Budapest mellé épített óriásközpontjáról, valamint a kínai finanszírozással épülő Budapest–Belgrád vasútvonalról (bár azt nem, hogy abból még „Mészáros Lőrinc” is profitál.)

Menendez említette a Freedom House jelentését a magyar demokrácia leépüléséről, és felsorolta az aggályos területeket: az ellenzék korlátozását, a médiát, kisegyházakat, a tudományt és felsőoktatást, civil szervezeteket, menekülteket és a magángazdaságra nehezedő nyomást.

Baljós árnyak

A demokrata szenátor emlékeztetett arra is, hogy az ismert problémák ellenére 2019 tavaszán Trump fogadta Orbánt a Fehér Házban. Menendez ezt megelőzően kifejezte kifogásait. A találozó után Trump felhívta őt, és azt mondta, mindenben téved, mert Orbán „jó srác”, és Magyarország egy rakás amerikai fegyvert fog vásárolni.

Ez valóban folyamatban van, a honvédség légvédelmi rakétarendszert vesz az Egyesült Államoktól nagyjából 74 milliárd forint értékben. Ezt a beszerzést többen úgy értékelik, hogy – Németországhoz hasonlóan – ezzel próbálja Orbán megvenni az amerikaiak jóindulatát. Amennyiben az amerikai külpolitikát a demokraták, köztük Menendez alakítja a továbbiakban, ez a manőver aligha lesz elegendő.

Az orbáni rendszert az elnökjelölt Biden is kritizálta, a világ aggasztó fejleményei közé sorolva a Magyarországon történteket. Orbán viszont már a nyáron megtette tétjeit, kifejezve reményét, hogy Trump újrázik. Ennek a mai állás szerint egyre csekélyebb az esélye, tehát Menendez és Biden kritikái hamarosan kézzelfogható formát ölthetnek.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.