Világ MTI 2020. augusztus. 25. 06:55

Tüntetők mondatnák le a kormányt Líbiában, a rendőrség a tömegbe lőhetett

Egyes hírek szerint halálos áldozatai is vannak a hatóságok erőszakos fellépésének. A nemzetközileg elismert kormány ellen második napja folytatódtak a demonstrációk.

Második napja folytatódtak hétfőn a tömeges tüntetések Tripoliban az ENSZ által elismert nemzeti egységkormány ellen. Az al-Arabíja hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint a tiltakozók azért követelik a Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök vezette kabinet távozását, mert felelősnek tartják a szociális és gazdasági helyzet jelentős romlásáért, a társadalom széles rétegeinek elszegényedéséért és az elburjánzott korrupcióért.

A híradás szerint hatalmas tömeg gyűlt össze a Mártírok terén, azt skandálva, hogy a nép a rezsim bukását követeli. Több fővárosi helyszínen a rohamrendőrök könnygázt vetettek be a tiltakozók ellen. Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a parlamenthez és más, stratégiailag fontos épületekhez.

Egyes hírek szerint előző nap, vasárnap a rendőrök lőfegyvert is bevetettek a tüntetők ellen, több halálos áldozata és több tucat sebesültje volt a rendőrségi fellépésnek.

A hatóságok hétfőre virradóra tömegesen tartóztattak le aktivistákat és tüntetőket.

Az al-Arabíja szerint a líbiai fővárosban egyre feszültebb a helyzet, és Szarrádzs hamarosan beszédet mond a történtek okán.

Hétfőn a helyi ENSZ-misszió követelte a hatóságoktól, hogy haladéktalanul vizsgálják ki azokat az eseteket, amikor a rohamrendőrök indokolatlanul túlzott erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben.

Líbia 2011-ben, Moammer Kadhafi diktátor megbuktatása és meggyilkolása után politikai és gazdasági válságba sodródott. Líbia keleti és déli felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Halifa Haftar tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában, amely Oroszország, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek támogatását élvezi. Az Ankara által támogatott tripoli egységkormány ellenőrzése gyakorlatilag csak a fővárosra és a környező területekre terjed ki.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.