Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyot változott a közhangulat az utóbbi két napban az 1994 óta az Aljakszandr Lukasenka vezette Fehéroroszországban: az Európa utolsó diktátoraként is ismert államfő bár még mindig lepatkányozza az ellenzéket, már hajlandónak tűnik a reformokra, sőt azt is közölte, az új alkotmány elfogadása után új elnökválasztást tarthatnak. Más kérdés, hogy az ellenzék nem reformokat akar, hanem az autoriter politikus távozását.
Felbátorította a múlt vasárnapi elnökválasztáson elkövetett látványos csalások ellen tiltakozó fehérorosz ellenzéket, hogy a negyed évszázada hatalomban lévő Aljakszandr Lukasenka államfő olyat ígért, amit korábban sohasem tett volna. Kilátásba helyezte, hogy reformokat vezet be a volt szovjet tagköztársaságban, és ennek részeként kész belemenni hatalma korlátozásába.
Igaz, azt is közölte, azonnal nem hajlandó megismételni a választást, s azt magyarázgatta, lehetetlen lenne nyolcvanszázalékos támogatottságot összecsalni magának. Viszont hétfőn már kilátásba helyezte – ha elfogadják az új alkotmányt –, új elnökválasztást írhatnak ki.
Miközben Lukasenka előbb vasárnap, majd hétfőn is magyarázta bizonyítványát – előbb a vidékről felbuszoztatott „Békemenet-aktivisták” előtt beszélt, majd elment a minszki traktorgyárba, hogy kifütyültesse magát –, az ellenzék az 1991-ben függetlenné vált Fehéroroszország történetének eddigi legnagyobb tüntetését tartotta meg Minszkben.
A résztvevők száma legalább százezer volt, s a felszólalók megismételték: a szerintük elcsalt vasárnapi elnökválasztás megismétlését követelik – a hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok 80 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja tíz százalék körül kapott – s addig nem hagyják abba a tiltakozást, amíg nem teljesül a követelésük. Meghirdették az általános sztrájkot is hétfőre, ennek hatására több hatalmas gyárban leállt a munka.
Üres stúdió
A minszki traktorgyárban és más üzemekben, például az egyik legnagyobb európai műtrágyagyárban, határozatlan idejű munkabeszüntetést kezdett a dolgozók egy része, és megbomlott az egység a sokáig monolitnak tűnő állami televízióban is. Sorra lázadnak fel a szerkesztők és a műsorvezetők, akik azt hangsúlyozzák, elég volt a hazudozásból. Sokatmondó látványt nyújtott például az egyik fő csatornán, a BT-n sugárzott kép: egy üres stúdiót mutattak, majd halk zene hallatszott, végül ki is aludtak a fények.
Míg az augusztus 9-ét, a voksolást követő két napban – amikor a karhatalom brutálisan szétzavarta a minszki és vidéki tüntetéseket és legalább hétezer embert vett őrizetbe – úgy tűnt, hogy működik a régi recept, és a legalább 12 ezer fős rohamrendőrség képes lesz elfojtani a lázadást, az ellenzék taktikát váltott, és hangsúlyozottan békés eszközöket használt: nők álltak az utak mentén fehér blúzban és virággal a kezükben, s a közben Litvániába zavart ellenzéki jelölt is azt hangsúlyozta, hogy az ellenzék csakis békés eszközökkel harcoljon igazáért. Egyben azt is bejelentette, kész hazatérni, hogy átmeneti időre vezesse az országot, s megteremtse a szabad választások kiírásához szükséges feltételeket.
Az is újabb lendületet adott az ellenzéknek, hogy nyilvánosságra került egy olyan videó, amely alapján egyértelműen kiderült, a rezsim hazudott, amikor azt állította, a tüntetések egyik halálos áldozata azért vesztette az életét, mert felrobbant a kezében egy pokolgép. A képsorokon ugyanis világosan látszik, hogy a rendőrsorfallal szembenéző Aljakszandr Tarajkouszkinak nincs semmi a kezében, ám ennek ellenére eldördült egy lövés, a véres ingű fiatalember pedig pár másodperccel később összeesett.
Segít az orosz medve?
Bár a rendőrségi brutalitás csökkent – sőt a hatóságok elengedtek mintegy kétezer embert – még nem biztos, hogy diadalmaskodnak a Lukasenka-ellenes erők. Részben azért nem, mert míg a minszki vezér eddig külső – leginkább orosz segítség – nélkül verte le a választási csalások utáni tüntetéseket, most, hogy a két-három napig tartó terrorral nem érte el a célját, Oroszországtól kért segítséget. Az utóbbi 48 órában Lukasenka többször is beszélt Putyinnal, aki megígérte, ha Fehéroroszországot támadás fenyegeti Moszkva kész „baráti katonai segítséget” nyújtani a kollektív védelemről 1992-ben megkötött egyezmény alapján.
Bár már az orosz beavatkozás lehetősége félelmet kelthet az ellenzékben, kérdéses, hogy Moszkva valóban készen áll-e egy katonai beavatkozásra. A Nyugat ugyanis – Lukasenka nyilatkozataival ellentétben – nem készül Fehéroroszország lerohanására, így ha megindulnának az orosz egységek a nyugati szomszéd irányába, Putyin aligha kerülhetné el az Oroszország elleni újabb nyugati szankciókat. Az EU és az USA ugyanis egyre hangosabban ismételgeti, hogy nem ismeri el az augusztus 9-ei választás eredményét, s Brüsszel és Washington szankciókat tervez a fehérorosz vezető és környezete ellen. „Teljes mértékben elfogadhatatlan egy másik állam elleni katonai intervenció, egy ilyen lépés ellentétes az EU alapelveivel, és a nemzetközi jog szabályaival” – figyelmeztette Moszkvát Olaf Scholz, német pénzügyminiszter.
Annak ellenére nem valószínű a széles körű orosz beavatkozás, hogy hétfőn az orosz Nemzeti Gárda által használt szürke teherautókra hasonlító járművek indultak Moszkva felől Minszk irányába. A határt azonban egyetlen teherautó sem lépte át, egyelőre nem tudni, mi az erőfitogtatás célja. Az is növeli a feszültséget, hogy a választás után néhány nappal Lukasenka hadgyakorlatot rendeztetett az ország nyugati, Lengyelországgal határos részén, pont ott, ahol a minszki vezér a NATO és az USA katonai támadását vizionálja.
Unió vs Magyarország
Az EU-tagállamok – Magyarország kivételével – élesen elítélték a minszki vezetés politikáját, és augusztus 19-re rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze. „Fehéroroszország népének joga van arra, hogy szabadon válassza meg az állam vezetőit. Megengedhetetlen a tüntetők elleni erőszak” – írta Twitter-üzenetében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.
