"A 2020. évi Nobel-békedíjra terjesztettem fel Hongkong népét, amely nap mint nap életét és biztonságát kockáztatja a szólásszabadság és az alapvető demokratikus jogok védelmében" – jelentette be a Twitteren Guri Melby, a kormánykoalícióban részt vevő liberális párt egyik képviselője. Az Aftenposten című lapnak adott interjújában Melby azzal indokolta lépését, hogy "amit a hongkongiak tesznek, annak hatása van a térségre is, sőt az egész világra".

I have nominated the people of Hong Kong, who risk their lives and security every day to stand up for freedom of speech and basic democracy, to the Nobel Peace Prize for 2020 I hope this will be further encouragement to the movement: #StandWithHongKong https://t.co/HffCZcbwfc

— Guri Melby (@gurimelby) October 15, 2019

Hongkongban immár 19. hete tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont törvénytervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal, illetve az egyre növekvő pekingi befolyással szembeni, általános tiltakozássá alakult.

A norvég képviselő javaslatával valószínűleg kiváltja majd Kína erőteljes tiltakozását, mint ahogy kiváltotta az is, hogy a norvég bizottság 2010-ben az azóta elhunyt Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzékinek ítélte oda a Nobel-békedíjat.

Noha a Nobel-bizottság független a norvég kormánytól, Peking a döntés hatására hosszú időre befagyasztotta kapcsolatait Norvégiával, felfüggesztette vele a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és megtiltotta a norvég lazac importját. A kétoldalú kapcsolatok csak hat év múltán normalizálódtak, miután Oslo ígéretet tett arra, hogy "nem támogatja a kínai érdekeket aláásó lépéseket".

A norvég Nobel-bizottság az idén Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélte oda a békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért.