Harminc évvel ezelőtt, 1989 nyarán már az összeomlás szélén táncolt a 15 tagköztársaságból álló Szovjetunió, s ekkor történelmet csináltak a függetlenséget akaró három balti köztársaság, Észtország, Lettország és Litvánia polgárai: augusztus 23-án közel kétmillió ember alkotott élő láncot, s ez volt a történelem addigi leghosszabb sorfala. Most Hongkongban készülnek megismételni a balti példát, az ottani tüntetők szabadságjogaikat akarják megvédelmezni.
A dátumot nem véletlenül választották ki az észtek, lettek és litvánok: 1989. augusztus 23-a a balti térség és Lengyelország újbóli felosztását eredményező Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának ötvenedik évfordulója volt, s a békés tiltakozók azt akarták kifejezni, hogy fél évszázaddal később újra meg akarják kapni szabadságukat. A litván fővárosból, Vilniusból induló élőlánc több mint 600 kilométer hosszú volt, s bár nem lehetett tudni, miként fog reagálni a tüntetésre a gyengülőben lévő szovjet hatalom, tömeges volt a részvétel. Az akcióban részt vettek a balti kommunista pártok tagjai is, s miközben a szomszédok élelmet és innivalót vittek az órákon át sorban állóknak, a helyi rendőrök lezárták a forgalmat.
A tömeges kézfogás hivatalosan este hét órakor kezdődött, és 15 percig tartott, s a képek még aznap bejárták az egész világot. A szovjet törvényekkel dacoló tüntetők nemzeti zászlajaikat lobogtatták, s az emberek késő éjszakáig az utcákon maradtak és népdalokat énekeltek. A három balti államban 1989-ben mintegy 8 millió ember élt, s a szovjet hatóságok végül nem léptek fel erőszakkal, hogy megakadályozzák a tüntetést. A kommunista vezetés azonban a propaganda szintjén próbálkozott, miközben a Pravda és a többi lap elítélte a „nacionalista elemek által keltett hisztériát”, Moszkva engedményeket ajánlott: egyebek mellett lehetővé tették volna a balti nyelvek és szimbólumok hivatalos használatát. Az akció sikere is hozzájárult ahhoz, hogy a baltiak elhitték, visszaszerezhetik függetlenségüket, s végül 1991-ben, a Szovjetunió szétesésével meg is valósult ez az álom.
Hongkongi ismétlés
A balti kézfogás nem az első ilyen akció volt, 1983-ban Nyugat-Németországban mintegy 400 ezer ember fogta meg egymás kezét, s alkotott több mint tíz kilométeres élő láncot. Akkor a tüntetők az ellen tiltakoztak, hogy az USA újabb atomrakétákat kívánt telepíteni Németország területére. Az utóbbi években pedig Tajvanon, majd a Spanyolországhoz tartozó Katalóniában is rendeztek hasonló tiltakozó akciót.
A balti példa harmincadik évfordulója alkalmából péntek este Hongkongban terveznek egy legalább negyven kilométeres élő láncot. A hongkongiak azért tüntetnek már több hónapja, hogy megőrizzék a városállamnak járó demokratikus jogokat, amelyek tiszteletben tartásába a területet 1997-ben Nagy-Britanniától visszaszerző Kína egyezett bele. „A balti út felhívta a világ figyelmét a baltiak ügyére, és a példa évtizedeket át hatott a következő generációkra. Arra kérjük a hongkongiakat, hogy ezúttal ne nézzenek félre, és tartsanak ki Hongok mellett” – hangsúlyozták a pénteki megmozdulás szervezői.AZ akciót egyébként a bali térség politikusai is támogatják.
#Latvia #Estonia #Lithuania celebrate #BalticWay30, in 1989 people of the Baltic states formed human chain demanding freedom from the Soviet occupation, this example of peaceful resistance continues to inspire those who struggle for liberty and democracy today ������������������������������������ pic.twitter.com/4j1MYBdFcA
— Edgars Rinkēvičs (@edgarsrinkevics) August 23, 2019