Kasmír miatt egyre nagyobb a feszültség.
A pakisztáni külügyminisztérium levélben kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását az Iszlámábád és Újdelhi között Kasmír ügyében kiéleződött feszültség miatt. „A helyzet közvetlen fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra” – áll Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter levelében.
Kuresi hangsúlyozta, hogy Újdelhi az augusztus 5-i bejelentéssel, miszerint visszavonja Kasmír általa ellenőrzött részének (Dzsammu és Kasmír államnak) alkotmányos autonómiáját, pusztán megkísérli az államot végleg magához csatolni. A levél figyelmeztet: elképzelhető, hogy India összetűzést provokál Pakisztánnal azért, hogy elterelje a figyelmet az itt elkövetett atrocitásokról.
Augusztus 5-e óta az indiai hatóságok több száz embert – köztük számos politikust és munkatársaikat – vették őrizetbe Dzsammu és Kasmír államban, hogy elfojtsák a tagállam különleges alkotmányos státusának elvétele miatti tiltakozásokat. Az őrizetbe vettek közt van Mehbúba Mufti, az állam korábbi főminisztere is.
Dzsammu és Kasmír korábbi jogállása lehetővé tette, hogy az államnak – az egyetlen muszlim többségű indiai szövetségi tagállamnak – saját alkotmánya és nemzeti zászlaja lehessen, törvényeket hozhasson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezhessen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
India és Pakisztán 1947-ben nyerte el függetlenségét. Azóta a két ország három háborút vívott Kasmírért, amelyre mindketten teljes egészében igényt tartanak. Kasmír nagyjából fele India, északi harmada Pakisztán, egy kis része pedig Kína ellenőrzése alá tartozik. A Kasmírt szétválasztó határon indiai és pakisztáni katonák tízezrei néznek farkasszemet.