Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Havi több mint kétmillió forintos alapfizetés, 100 ezer forintos napidíj, másfél millió irodai költségekre és utazási költségtérítés – nem csoda, hogy Magyarországon is dúl a harc az európai parlamenti képviselői helyekért. A színfalak mögé látva azonban hamar kiderül, hogy bár panaszra nincs okuk, az uniós élet áldozatot is követel az EP-képviselőktől. Turkáltunk kicsit a brüsszeli zsebekben.
„Egy középkategóriás lakás bérleti díja havi 1800 euró is lehet, a gyerekeket iskolába kell járatni, és a brüsszeli élet sem feltétlenül olcsó” – így foglalta össze több magyar európai parlamenti képviselő is, miért fontos árnyalni a képet, amikor a fizetésükről esik szó. Még akkor is, ha mindegyikük hozzátette: egyáltalán nem panaszkodni akarnak.
Hétfőn kezdődött el az Európai Parlament 2014–2019-es ciklusának utolsó plenáris ülésszaka, és minden bizonnyal több olyan EP-képviselő is lesz, aki most lép utoljára a strasbourgi épületbe. Az EP-képviselőség iránti nosztalgia azonban nem feltétlenül csak a strasbourgi és brüsszeli mindennapokra vonatkozik: azok, akik nem önszántukból hagyják ott az Európai Unió fővárosát, valószínűleg az anyagi juttatásokat is hiányolni fogják. Az európai parlamenti képviselők fizetése és a hozzá járó költségtérítések ugyanis nem csak elsőre tűnnek vonzónak még a magas lakbér vagy a folyamatos ingázás ellenére is. Ezért ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mennyit keres egy európai képviselő, nem csak a hivatalos adatokat gyűjtöttük össze, hanem megkérdeztük magukat az érintetteket is.
Gyere be, kapsz százezret
Először jöjjenek a tények: vagyonnyilatkozatot ugyan nem kell készíteniük, jövedelemigazolást viszont igen. És az sosem volt titok, hogy az EP-képviselők bizony jól keresnek.
Nem volt ez mindig így: a képviselőket 2009 előtt nem egységesen fizették, az akkori szabályzat szerint mindenki a saját államától kapta az alapfizetését. Így történhetett meg, hogy az olaszok 10 974 eurót, a spanyolok viszont csak 2619 eurót kaptak.
Amikor Magyarország 2004-ben az Európai Unió teljes jogú tagja lett, az EP-képviselőink még szintén a magyar parlamenttől kapták a fizetésüket, igaz, az Országgyűlés döntése alapján alapilletményük több mint az ötszöröse lett a T. Házban dolgozókénak. 2004-ben 1 072 500 forintról indultak (nyelvvizsga- és egyéb pótlékok nélkül), ami akkori árfolyamon 4290 eurót tett ki.
A 2009-es módosítás óta mindenki az EU költségvetéséből kap – függetlenül a nemzetiségétől – ugyanannyi pénzt:
adózás után havi 6824,85 eurót, azaz mai árfolyamon 2 millió 187 ezer forintot.
Ez után a jövedelem adózása is megváltozott, a gyakorlatban elkerülhető az szja megfizetése az illetmény után. Ezért a pénzért pedig a szabályok szerint csak azt kell elérni, hogy megválasszák az adott politikust: a több mint hatezer euróért még bejárni sem kell, és senki nem ellenőrzi, mit csinálnak, hova mennek, mivel töltik az idejüket.
Aki viszont komolyan veszi a munkáját, az nem jár rosszul: a képviselői tiszteletdíjon felül az Európai Parlament napidíjat is fizet: naponta 320 eurót (102 ezer forintot) utalnak azoknak, akik aláírják a jelenléti ívet. Bár a programokat ismerve ez irreális feltételezés, de a sztahanovista képviselők így több mint másfél millió forintnyi pluszpénzhez is juthatnak. Nem véletlen, hogy az erre kijelölt irodában sorba állnak a képviselők, hogy aláírják a jelenléti ívet. Odafigyelni különösen a strasbourgi plenáris üléseken kell, ha ott nem vesznek részt a név szerinti szavazások felén, csak a pénz felét kapják.
Nem a karmelita, de azért olcsó
A napidíjat hivatalosan szállásra és étkezésre kapják az EP-képviselők, de nagyon nagy lábon kell ahhoz élni, hogy valaki ne tudjon belőle félretenni. Brüsszelben nem olcsó az élet, viszont az Európai Parlament menzájának árai – még ha nem is olyan olcsók, mint a Gundel a karmelita kolostorban – helyi szinten egyáltalán nem terhelik meg a pénztárcát.
Ehhez képest még így is hatalmas felháborodást váltott ki az alkalmazottak között, amikor a brüsszeli parlament önkiszolgáló menzáját és kávézóit üzemeltető Eurest úgy döntött, árat emel. Egy adag sült krumpli így lett 1 euró helyett 1,60 euró (512 forint), egy tésztaétel ára pedig 5,95-ről 6,32-re (2000 forintra) nőtt (ugyanez egyébként Brüsszel belvárosában körülbelül 8-9 euró.) Ekkora drágulás is elég volt ahhoz, hogy a szakszervezetek hivatalosan is tiltakozzanak .
A brüsszeli parlament épületében létezik egy „all you can eat” típusú menza is, ahol egy főre már lényegesen drágább, 22-25 euró (7-8000 forint) a belépés, ennyiért viszont bármennyi salátát és desszertet lehet fogyasztani egy főétel mellé. A képviselők többsége az újságírókat is itt szokta vendégül látni, egy tízfős csoportnál pedig így már 220-250 euróra (70-80 ezer forintra) nőhet a költség.
A lakhatás sem feltétlenül egyszerű. Brüsszelben az Európai Uniós intézmények, valamint a NATO központja miatt rengeteg külföldi él, ami az albérletárakra is hatással van. Egy teljesen egyszerű, egyszobás lakás bérleti díja 900 euró körül mozog, a képviselőknek viszont az esetek többségében családjuk is van, akik velük együtt költöznek.
„Egy középkategóriás lakás, ami mondjuk kétszobás és relatíve jó helyen van, minimum 1200-1800 euró (380-570 ezer forint) havonta, az egyéb lakhatási költségek pedig nyilván akkor is léteznek, ha valaki csak heti 2-3 napot van kint” – mondta a hvg.hu-nak egy, a viszonyokat jól ismerő brüsszeli alkalmazott. Egy másik érintett szintén arról beszélt, hogy a lakás mellett a gyerekek iskoláztatása is rengeteg pénzt elvisz, hiszen azt is a helyi viszonyokhoz kell hasonlítani.
„A fizetésre természetesen senki nem panaszkodik, de fontos tudni, hogy a brüsszeli élet nem hasonlítható a budapestihez, és az összeg nagy része elmegy a mindennapi megélhetésre” – mondta.
Ráadásul, míg itthon nagyon magasnak tűnik a kétmillió körül összeg, azt is figyelembe kell venni, hogy amikor a képviselők javadalmazását megállapították, nem a magyar átlagbért vették alapul. „Svédországban előfordul, hogy egy menedzser többet keres ennél, ezt is figyelembe kellett venni” – tette hozzá egyik forrásunk.
Trükkök és szellemirodák
A fizetés és a napidíj összege így ritkán vita tárgya, annál gyakrabban kerül elő, az az úgynevezett általános költségtérítés kérdése. Ennek összege 2019-ben havonta 4513 euró, azaz 1 millió 447 ezer forint, és hivatalosan az irodák fenntartási költségeit, a telefon- és postaköltségeket, a számítógépek és más eszközök beszerzését fedezik a képviselők ebből. Elszámolniuk viszont egyáltalán nem szükséges, nem kell számlákat bemutatniuk a kiadásokról, és vissza sem kell fizetniük az esetlegesen megmaradt pénzt.
Az Átlátszó korábban már végigkérdezte a magyar képviselőket arról, mire költik az összeget, és abból a néhány válaszból, ami beérkezett, az derült ki: sokan irodát bérelnek, mások kisbuszt lízingelnek, de olyan is akad, aki a telefonszámlát állja belőle.
Egy európai oknyomozás kiderítette: nagyon sok olyan képviselő akad, aki trükközik ezekkel a pénzekkel, például szellemirodákat bérelnek. Az újságírók hiába adtak be adatigényléseket az Európai Parlamentnek, nem tekinthettek be az erre vonatkozó iratokba, és az Európai Unió Bírósága sem nekik adott igazat az emiatt indított perben.
Könnyen lehet azonban, hogy a következő ciklus képviselői már nem költhetnek felelőtlenül. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyújtott be 13 módosítót, amelyet meg is szavaztak a képviselők. A jövőben így már meg fogják szabni, hogy a képviselők mire költhetik a pénzt, amit külön bankszámlán kell majd kezelni, a számlákat is meg kell őrizni, sőt a mandátum végén vissza is kell utalni a fennmaradó összeget. Ezzel nem kevés pénzt spórolhat majd az Európai Unió, hiszen jelenleg évente körülbelül 40 millió eurót (12,8 milliárd forintot) költ erre a célra.
A kérdés csak az, hogy mikortól. Jávor az Átlátszónak ugyanis arról is beszélt, hogy az EP vezetése a választás előtt „elszabotálta a végrehajtást”, így jó eséllyel csak a választások után, legkorábban az új testület első, júliusi ülésétől lép majd hatályba a szigorítás.
Családon belül már nem marad
Ha a költségtérítés, a napidíj és a fizetés nem lenne elég, a képviselők az utazási költségeiket is elszámolhatják, hiszen ingázniuk kell a parlament két székhelye, Brüsszel és Strasbourg között, illetve nem árt néha hazájukba is visszatérniük a képviselői munka céljából. Repülőn business class, vonaton első osztály jár, ha viszont gépkocsival közlekednek, kilométerenként 0,53 euróig térítik meg a költségeiket, és minden esetben be kell mutatniuk a nyugtákat. Belgiumban a 95-ös benzin literenkénti ára jelenleg 1,50 euró. Igaz, ez utóbbival is lehet trükközni, hiszen ha négyen ülnek egy kocsiban, máris sokkal olcsóbban jönnek ki.
Ha nem plenáris ülésre, hanem mondjuk a munkájukkal összefüggő konferenciára, munkalátogatásra mennek, évi 4454 euróig (1 millió 400 ezer forintig) szintén megtérítik a költségeiket, de ha erre a saját tagállamukban kerül sor, akkor csak az útiköltségre jogosultak, szállodára és étkezésre már nem.
Az EP-képviselők ezen kívül szabadon választhatják meg asszisztenseiket, akiknek fizetésére havonta maximum 24 943 eurót (8 millió forintot) költhetnek. Természetesen belőlük nem egy van, Brüsszelben általában 3 asszisztens segíti egy képviselő munkáját, és Budapesten is vannak alkalmazottjaik.
A 2009-ben elfogadott szigorítás azt is kimondta, hogy a képviselők nem alkalmazhatják saját rokonukat asszisztensek, korábban ugyanis gyakran előfordult, hogy így maradt családban a pénz. Ma már gyakrabban a politikai köreikből választanak ember erre a feladatra. (A hvg.hu még 2012-ben írta meg, hogy a Jobbiknál hogyan húzott ebből pénzt Novák Előd, illetve a pártigazgató húga.)De az sem ritka, hogy az EP-képviselők fizetésükből támogatják a saját pártjukat is. Ezt a gyakorlatot ugyan szintén megtiltotta az Európai Parlament, viszont azt semmi nem akadályozhatja meg, hogy magánszemélyként adakozzanak. Elég megnézni a Fidesz pénzügyi beszámolóját, és hamar kiderül, hogy Járóka Lívia 2013-ban 870 ezer forinttal támogatta a Fideszt, a 2017-es dokumentum szerint Deli Andor 890 ezer, Schöpflin György pedig 727 ezer forintot utalt a párt számlájára.
A képviselők ezen felül arra is kapnak pénzt, hogy évente 110 vendégnek megmutassák, hogyan működik az Európai Parlament. Évente legfeljebb öt csoportot hívhatnak, és egy csoportban legalább tíz embernek kell lennie.
Öt év, 11 millió forint
Persze azoknak sem kell nagyon szomorkodniuk, akiket nem választanak újra. A szabályok szerint a képviselők egyfajta végkielégítést, pontos nevén „átmeneti ellátást” is kapnak: minden hivatalban töltött év után az egyhavi fizetésük összegét. Tehát ha valaki öt évig volt képviselő, akkor öt hónapig kap pénzt, összesen majdnem 11 millió forintot. (A végtelenségig persze nem fizetnek, kétévnyi pénz a maximum.) Ha viszont az egykori EP-képviselő a tagállami parlamentben vagy köztisztviselőként folytatja, akkor annyival kevesebb átmeneti ellátást kap, amennyi az új helyen a fizetése.
Ha egy képviselő nyugdíjba megy (amire 63 éves korától van lehetősége), akkor választania kell, hogy a végkielégítést, vagy a nyugdíjat kéri. Ez nem feltétlenül könnyű döntés, hiszen a nyugdíj összege a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5 százaléka (a maximumot itt is megszabták: a nyugdíj nem lehet több, mint a fizetés 70 százaléka.)
Ha tehát például egy 15 évig hivatalban lévő EP-képviselő – mint például Schöpflin György – nyugdíjba megy, vagy havi 1 millió 137 ezer forintnyi öregségi nyugdíjat kap, vagy 15 havi fizetést, ami jelen esetben 33 millió forintot jelent.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
Van bármi értelme a Fidesz új választási programjának?
