Brüsszel nem Moszkva. Csak együtt sikerülhet. Védjük meg a független sajtót. Volt idő, amikor nem a bevándorlást állította az európai parlamenti kampány középpontjába a Fidesz. Időutazás az elmúlt 15 év EP-választásai körül, bónusz Schmitt Pál-videóval.
„Csak együtt sikerülhet” – emlékeznek erre a szlogenre? És a születésnapi tortán gyertyákat fújó Schmitt Pálra? Vagy az első alkalomra, amikor az utcára került a „Tiszteletet a magyaroknak” plakát? Az évek óta tartó bevándorlásellenes kormányzati hadjárat közepette valószínűleg nem sokaknak jut eszébe, hogy volt idő, amikor a Fidesz európai parlamenti kampánya nem Brüsszelt állította a vádlottak padjára, hanem éppen ellenkezőleg: az európai egységet éltette. Sőt, bármilyen furcsa, volt olyan év, amikor a párt még részletes választási programot is kiadott – ilyen azóta sem történt az európai parlamenti választások történetében.
Orbán Viktor pénteken délután háromkor a Bálnában tartja meg kampányindító beszédét a május 26-ai EP-választások előtt. A fő témákról ugyan még semmilyen információ nem látott napvilágot, de nem nehéz kitalálni, hogy a migráció, az uniós költségvetés és az Európai Néppártból való felfüggesztés állnak majd a középpontban. Nem volt ez azonban mindig így.
Magyarország tizenöt éve, 2004. május elsején lett az Európai Unió teljes jogú tagja. Mivel ez európai parlamenti választásokat az országgyűlési voksolással ellentétben nem négy, hanem ötévente tartják, az idei lesz a negyedik alkalom, hogy a magyar választók elmondhatják, mely pártok képviselőit szeretnék Brüsszelbe küldeni.
Talán elsőre meglepőnek hangzik, de az még csak a második lehetőség, hogy a Fidesz kormányzati pozícióból várhatja majd az eredményeket. Hiába van már negyedszerre hivatalban Orbán Viktor, eddig csak a 2014-es választásokon volt ő a regnáló miniszterelnök. 2004-ben Medgyessy Péter, 2009-ben pedig Bajnai Gordon vezette az országot.
Nem véletlen, hogy a Fidesz kampánya is az alapján változott, hogy éppen hatalmon voltak, vagy ellenzékből politizáltak. Mondjuk az eredményeken ez nem sokat változtatott: más arányban ugyan, de minden egyes alkalommal a jelenlegi kormánypárt küldhette a legtöbb képviselőt Brüsszelbe.
2004-ben a 24 mandátumból 12 (50 százalék), 2009-ben a 22 képviselői helyből 14 (63 százalék), 2014-ben pedig a 21-ből 12 jutott (57 százalék) a Fidesz jelöltjeinek.
2004: Fidesz – az Európai Néppárt
Az idén márciusi események távlatából némileg komikusnak hat, de volt idő, amikor a Fidesz azzal kampányolt, hogy ők az igazi „európai néppárt”. Tizenöt évvel ezelőtt persze még valószínűleg a listavezető Schmitt Pálnak sem jutott eszébe, hogy 2019-ben éppen a valódi Európai Néppárt tagjai fognak úgy dönteni, hogy felfüggesztik a magyar kormánypárt tagságát.
2004-ben még a májusi uniós csatlakozás lázában égett az ország, ez azonban nem akadályozta meg a pártokat abban, hogy a belpolitikát állítsák a középpontba. Igaz, egy kicsit máshogy, mint manapság: ahogy arra a Political Capital tanulmánya is rámutat: a békés kampány mellett kardoskodtak. Az más kérdés, ebbe hogy illett bele, hogy az MSZP Orbán Viktor EU-ellenes kijelentéseivel riogatott, a Fidesz pedig az akkori kormányzati tevékenységet ócsárolta. Tény, hogy a kampányfilmben az unokája körében születésnapot ünneplő, feleségétől pedig csókot kapó Schmitt Pál nem túl harcias jelenség.
Háborús jelszavak a párt szlogenjébe sem fértek bele: a „csak együtt sikerülhet” legalábbis elég távol áll a mostani Brüsszel-ellenes jelszavaktól. Ugyanez már nem volt igaz Orbán Viktor győzelmi beszédére, melyben azt üzente Medgyessy Péternek, értse meg az emberek szavát, akik nem kérnek belőle.
Nem teljesen úgy, ahogy elképzelte, de az MSZP meghallgatta: a szocialisták belső harcai elsöpörték Medgyessy Pétert, és szeptember végén már Gyurcsány Ferencnek hívják a miniszterelnököt. Novemberben pedig egy újabb kampány már el is feledtette a magyarokkal az Európai Parlamentért folytatott küzdelmet: Mádl Ferenc köztársasági elnök december 5-ére tűzte ki a kettős állampolgárságról szóló népszavazást.
2009: Egy ország mondja, elég!
Bármennyire máshogy képzelte, Orbán Viktornak 2009-ben ismét ellenzékből kellett nekivágnia az újabb európai parlamenti választás kampányának. Nem mondhatjuk, hogy rosszul sikerült a felkészülés, hiszen a képviselői helyek 63 százalékát a Fidesz szerezte meg.
A jól bevált recepten most sem változtattak, a lista élére ezúttal is Schmitt Pál került, aki kampányvideójában se erőltette meg magát túlságosan. Azon kívül, hogy az Európai Parlamentet következetesen Európa Parlamentnek hívja, a minimalista háttér előtt arról beszél, hogy az EP-választás lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek véleményt mondjanak a kormány munkájáról.
„Igenis mondjuk el, hogy elégedetlenek vagyunk, mint ahogy tőlem is kérdezik képviselőtársaim Brüsszelben, hogy lehetséges, hogy éllovasból sereghajtókká váltunk az élet minden területén” – mesélt megpróbáltatásairól.
Ekkor már az utcai plakátok is nagyobb szerepet kaptak. És hogy milyen szlogent választott a legnagyobb ellenzéki párt? „Egy ország mondja, elég” – hirdették mindenhol az országban, természetesen a nem sokkal korábban kinevezett válságkezelő Bajnai-kormányra gondolva.
A 2009-es kampány másik érdekessége, hogy először és egyelőre utoljára a Fidesz részletes, 300 oldalas programot írt, amelyben főleg a kormányt kritizálja. A szöveget olvasva mondjuk nehéz elhinni, hogy mindössze 10 év telt el, mióta Orbán Viktor személyesen bemutatta a dokumentumot. Olyan mondatokkal találkozni benne, mint
- A Fidesz meggyőződése szerint a független sajtó a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, a vélemények sokszínűségének biztosítása pedig demokratikus kormányok kötelessége.
- A Fidesz támogatja az Európai Ügyészség felállítását.
- Az Európai Uniónak jelenleg a gyengeségei közé tartozik, hogy nehezen tud a saját maga által vallott értékeknek és elveknek érvényt szerezni. Ennek oka leginkább abban keresendő, hogy az unió intézményei félnek beavatkozni egy-egy kormány belügyeibe.
Aki mazsolázni szeretne belőle, az megteheti, a Fidesz honlapján még mindig megtalálható mind a 300 oldal.
2014: Tiszteletet a magyaroknak
A 2014-es európai parlamenti választás nem csak abból a szempontból jelentett gyökeres változást, hogy a Fidesz kétharmados parlamenti többséggel várhatta az eredményeket. Ez a voksolás hozta a legalacsonyabb részvételi eredményt is, a Nemzeti Választási Iroda szerint mindössze a szavazásra jogosultak 28,97 százaléka vett részt rajta. Nem mondunk azzal újdonságot, hogy döntő többségük akkor is a Fideszre szavazott: a kormánypárt 12 képviselőt küldhetett Brüsszelbe.
A kampányban fontos szerepe volt a határon túli magyaroknak, nem véletlenül került fel a Fidesz listájára – amelyet ezúttal Pelczné Gáll Ildikó vezetett – több határon túli magyar politikus, például Tőkés László.
Az EP-választásokat május 25-én, alig másfél hónappal az április 6-ai országgyűlési választás után tartották, így nemcsak kevés idő jutott a kampányra, de az emberek is belefásultak kicsit a pártok folyamatos kommunikációjába. A Fidesz sem erőltette meg magát túlságosan, az öt évvel korábbi programját szabta át, még akkor is, ha kormányzása nem kevés dologban mondott ellent az abban foglaltaknak.
A 2009-es dokumentumban például szorgalmazzák az euró mielőbbi bevezetését, és azt is hangsúlyozzák, hogy az Európai Uniónak erős feltételeket kell támasztania Oroszországgal szemben. Ezeket a részeket érdekes módon 2014-ben is a szövegben hagyták, pedig addigra az Alaptörvénybe is bekerült, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint, és az is nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz-kormány egyre inkább elköteleződik Moszkva és a keleti nyitás politikájának irányába.
Öt éve már az is kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a Fidesz politikája kezd szembemenni az Európai Unióval, erre utalt a „Tiszteletet a magyaroknak” szlogenjük is, és Orbán Viktor győzelmi beszéde. Ebben azt üzente a megválasztott képviselőknek, az ő dolguk lesz arra figyelmeztetni az uniós intézményeket, hogy nem szabad olyan útra tévedni, amely ellentétes a mi közös kultúránkkal és az európai keresztény civilizáció közös értékeivel.
„Az lesz a dolguk, hogy védjék meg a rezsicsökkentést, védjék meg a magyar földet, védjék meg a méltányos közteherviselést, általában védjék meg Magyarországot és a magyar emberek érdekeit” – mondta Orbán.
És hogy mi volt az egyetlen kérdés, amely egyáltalán nem szerepelt a Fidesz 2014-es kampányában? Nos, az európai parlamenti választások előtt mindössze egyetlen párt, a Lehet Más a Politika említette a menekülteket a kommunikációjában, de ők sem szigorítani akartak, hanem a bevándorlók társadalmi integrációját akarták elősegíteni.
Az igazi migrációs EP-kampány csak most kezdődik.
EP-választás: a kétharmad és a kisebbség között lebeg a Fidesz
