Világ MTI 2019. április. 08. 12:25

Sztrájkolnak Lengyelországban a pedagógusok

A kormányhoz közeli Szolidaritás szakszervezet vasárnap este megegyezett a kabinettel, és lemondta a sztrájkot, de két másik szakszervezet tagjai sztrájkba kezdtek.

Határozatlan idejű sztrájkba kezdtek hétfőn a lengyel óvodák, valamint az általános és középiskolák dolgozói a pedagógusok fizetésének emelése érdekében – jelentette be a legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet, a ZNP.

A konzervatív kormánnyal folytatott, éjszakába nyúló tárgyalások sikertelenül zárultak le, ezért a ZNP-t vezető Slawomir Broniarz a Twitteren bejelentette, hogy a közelgő általános és középiskolai záróvizsgák, illetve az érettségi ellenére megindítják a sztrájkot.

A sztrájkoló szakszervezetek, a ZNP és a Forum ZZ szerint az oktatási intézmények csaknem 80 százaléka és 500 ezer pedagógus döntött úgy, hogy csatlakozik kezdeményezésükhöz. A ZNP szerint 1993 óta nem volt példa hasonló méretű sztrájkra az oktatásban.

A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy ezer zlotyval (75 ezer forinttal) megemeljék a pedagógusok fizetését, valamint biztosítsanak több karrierlehetőséget számukra, és változtassák meg a rájuk vonatkozó teljesítményértékelési kritériumokat.

A kormányhoz közeli Szolidaritás szakszervezet vasárnap este megegyezett a kabinettel, és lemondta a sztrájkot. A Szolidaritás elfogadta a varsói kormány 2019-re vonatkozó, összességében 15 százalékos béremelést kilátásba helyező ajánlatát, míg a többi szakszervezet ennek körülbelül a kétszeresével lenne csak elégedett.

A ZNP rámutatott, hogy egy tapasztalt pedagógus bruttó alapfizetése körülbelül 3500 zloty (alig több mint 262 ezer forint), ami a havi lengyel átlagfizetés mintegy 70 százaléka. Egy kezdő ezzel szemben mindössze az átlagbér felét kapja.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.