Franciaország tengerentúli területe, Új-Kaledónia függetlenségi népszavazást tart vasárnap. Ha nem kapnak többséget az igenek, még kétszer szavazhatnak 2024-ig.
A referendumon a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő szigetcsoport hozzávetőleg 175 ezer szavazópolgárát várják az urnákhoz. A függetlenség legelkötelezettebb támogatója az őslakos kanak népcsoport, amely már több mint három évtizede vár a népszavazásra.
A közvélemény-kutatások ugyanakkor a függetlenséget ellenzők többségét vetítik előre. A felmérések szerint az új-kaledóniai szavazók több mint 60 százaléka azt szeretné, ha továbbra is Franciaországhoz tartoznának. A párizsi vezetés a népszavazással kapcsolatban semleges álláspontra helyezkedett. A voksolás eredményét várhatóan még vasárnap közzéteszik.
Párizs évente egymilliárd eurót utal át Új-Kaledóniának, amely bár nem tartozik az Európai Unió területéhez, szavazópolgárai voksolhatnak európai parlamenti választásokon. Emellett az EU is hozzájárul a Franciaországtól 17 ezer kilométerre fekvő szigetek költségvetéséhez. A helyi fizetőeszköz a csendes-óceáni valutaközösségi frank.
Új-Kaledónia széles körű autonómiával rendelkezik például az adóügyeket és a munkajogi szabályokat illetően, míg Párizs kezeli a védelmi, rendőrségi, igazságügyi, felsőoktatási és külpolitikai kérdéseket.
Új-Kaledónia a második világháborút követően vált Franciaország tengerentúli területévé. A kanakok 1957-ben kaptak francia állampolgárságot.
Az őslakosok és a francia hatóságok közötti feszültségek 1988-ban a polgárháború szélére vitték Új-Kaledóniát, később azonban lecsillapodtak a kedélyek. Az azt követő békemegállapodások egyengették a függetlenségi népszavazás útját, amelyet eredetileg 1998-ban terveztek kitűzni, megrendezését azonban többször elhalasztották.