Egyre több jel utal arra, hogy Oroszországnak köze volt a lengyel belpolitikai életet válságba sodró 2014-es lehallgatási botrányhoz: kiderült, hogy az a lengyel üzletember, akit elítéltek a törvénytelen akció megszervezéséért, sok millió dollárral tartozott oroszországi üzletembereknek. Részben a botrány miatt omlott össze a jobbközép Polgári Platform támogatottsága, s nyerhette meg a választást 2015-ben a Jog és Igazságosság (PiS) nevű illiberáis párt.
A szénbányászatban is érdekelt Marek Falentát 2016-ban ítélték el: a vádak szerint két varsói étteremben 700 órányi titkos felvételt készített, amelyeken magas rangú lengyel politikusok és vezetők beszélgetéseit rögzítette. A The Guardian című brit napilap beszámolója szerint többek között a belügyminiszter, a külügyminiszter és a pénzügyminiszter magánbeszélgetéseit is felvették, de szerepelt a lehallgatottak között a titkosrendőrség, a nemzeti bank, valamint a korrupcióellenes hivatal több magas rangú vezetője is.
A beszélgetések szövegét a Wprost című varsói hetilap jelentette meg, egyebek között az is kiderült, hogy az akkori külügyminiszter Radoslaw Sikorski „értéktelennek” nevezte a lengyel-amerikai védelmi együttműködést, a bankelnök pedig azt sugallta, ha a kormányfő leváltja a pénzügyminisztert, akkor a központi bank támogatni fogja a kormány politikáját. A felvételeken elsősorban a Polgári Platform nevű jobbközép párt tagjai hallhatók, s elemzők szerint a beszélgetések szövegének nyilvánosságra hozatala nagyban hozzájárult a párt népszerűségének csökkenéséhez.
„Amikor az akciót végrehajtották, még nem tudtuk, hogy az oroszok milyen mértékben próbálnak meg beleavatkozni más országok választásaiba, például az amerikai elnökválasztásba, a német választásba, vagy a Brexitről szóló brit népszavazásba. Most, hogy tudjuk, milyen kísérletek történtek, teljes magyarázatot kérünk” – idézte a The Guardian Joanna Kluzik-Rostkowskát, a Polgári Platform parlamenti képviselőjét.
Az is az orosz részvételre utal, hogy a beszélgetések többségét egy olyan 2012-óta működő étteremben vették fel, amelyet egy Oroszországban élő lengyel üzletember, Robert Szustkowski két üzlettársa nyitott meg. Szutskowski 2016-ban – amikor kiderült, hogy kik az étteremtulajdonosok – éppen Gambia oroszországi ügyvivő nagykövete volt. Ewa Domzala, Szutskowski egyik korábbi üzlettársa szerint volt partnere évtizedekig dolgozott együtt egy orosz oligarchával, Andrej Szkoccsal. Szkocs most az orosz parlament képviselője, s rajta van az Oroszország ellen hozott amerikai szankciós listán.
Lengyel lapjelentések szerint Falenta 2013-ban és 2014-ben többször az oroszországi Kemerovóban járt, ahol egy orosz bányavállalat vezetőivel tárgyalt arról, miként rendezheti 20 millió dolláros adósságát.
Mielőtt az elemzők megvádolták volna Oroszországot a lehallgatási botrányban való részvétellel, már sokan megkérdezték, hogyan lehetett képes Falenta egyedül lebonyolítani az összetett lehallgatási akciót. A The Guardian szerint lengyel források azt állítják, hogy már korábban is utaltak jelek az orosz közreműködésre, ám a PiS kormányra kerülése után a szolgálatok nem foglalkoztak az üggyel. „Az akció akkor történt, amikor Lengyelországnak nagy volt a befolyása az EU-ban, és Varsó támogatta az oroszpárti Janukovics-rezsim elleni kijevi tüntetéseket” – idézte a brit lap Slawomir Sierakowskit, a Krytyka Politycna nevű elemzőintézet vezetőjét. Hozzátette: az oroszok évszázadok óta próbálták ellenőrzésük alá vonni ezt a régiót. Miért hagyták volna abba éppen most?