Az Európai Bizottság újabb szakaszába lépette a Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárását, indokolással ellátott véleményt küldött Varsónak a Legfelsőbb Bíróságról szóló lengyel törvénnyel kapcsolatban – közölte a testület kedden.

Mivel a lengyel kormány nem tudta meggyőzni Brüsszelt, ezért a bizottság fenntartja azt a véleményét, amely szerint a szóban forgó lengyel törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, mivel aláássa a bírói kar függetlenségének, ezen belül a bírák elmozdíthatatlanságának elvét. Ezért Lengyelország nem tesz eleget az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó szabályozásában foglalt kötelezettségeinek – áll az indoklásban.

A Legfelsőbb Bíróságról szóló új lengyel törvény 70 évről 65 évre szállítja le a bírák nyugdíjkorhatárát, ennek következtében a jelenlegi 72 legfelsőbb bírósági bíró közül 27 kényszerülhet nyugdíjba vonulni. Ez az intézkedés a Legfelsőbb Bíróság első elnökére is vonatkozik, akinek a lengyel alkotmányban rögzített 6 éves megbízatása idő előtt megszűnne.

Az új törvény szerint a leszállított nyugdíjkorhatár által érintett jelenlegi bírák a köztársasági elnöktől kérhetik mandátumuk meghosszabbítását, amely hároméves időszakra történhet. A mandátum egyszer újítható meg. A köztársasági elnök határozatára vonatkozóan nincsenek megállapított kritériumok, és a kérelem elutasítása esetén nincs mód jogorvoslatra.

A bizottság szerint a lengyel Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanáccsal történő egyeztetés bevezetése – szemben az illetékes lengyel hatóságok érvelésével – nem jelent hatékony biztosítékot. A bizottság véleménye szerint a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács véleménye nem kötelező és homályos kritériumokon alapul. Ezenfelül a december 8-án bevezetett reformot követően a Nemzeti Igazságszolgáltatási Tanács jelenleg a lengyel parlament által kinevezett bíró-tagokból áll, ami sérti az igazságügyi függetlenségre vonatkozó európai normákat – húzták alá.

A lengyel hatóságoknak a szokásos két hónapnál rövidebb idő, egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket. Ha a lengyel hatóságok nem hoznak megfelelő intézkedéseket, az Európai Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bírósága elé terjeszti az ügyet.

Brüsszel még 2016 januárjában kezdeményezett párbeszédet a reform első intézkedéseivel kapcsolatban, ám Beata Szydlo kormányfősége idején ez nem vezetett eredményre. Némi elmozdulás volt tapasztalható az év elején történt kormányváltás után, ám a jelek szerint Mateusz Morawieczki sem tudott elegendő érvet felmutatni. Az eljárás azért különleges, mivel most első esetben folyamodott az Európai Bizottság a jogállamiság helyzetét érintő, úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás elindításához.