Világ MTI / hvg.hu 2018. július. 12. 11:40

Dráma a NATO-csúcson: Trump bedobta az atombombát, majd győztesen távozott

Már Amerikai kilépése a NATO-ból is felmerült. A csúcs válságtanácskozásba fordult. Az amerikai elnök éles bírálata nyomán a tagállamok úgy tűnik, készek védelmi kiadásokra költeni GDP-jük több mint 2 százalékát.

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd

- jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség brüsszeli csúcstalálkozóját követően. Az elnök ezzel egy drámai konfliktusokkal teli nap eseményeire reagált.

Erős NATO

"Hiszek a NATO-ban" - hangoztatta most sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve: jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Mint mondta, a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás. Újságírói kérdésre, hogy akkor mi a helyzet a belengetett amerikai kilépéssel a szervezetből, Trump annyit mondott, az "jelenleg szükségtelen."

AFP / Brendan Smialowski

A német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral. Merkel egy külön megtartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy az összes résztvevő elkötelezte magát a NATO mellett.

Ez a kiállás azért is érdekes, mert Trump ma lényegében az Egyesült Államok kilépésével fenyegetett a szövetségből, arra az esetre, ha a tagországok záros határidőn belül nem emelik meg védelmi költségvetésüket.

Az illetékesek szerint - egy Grúziáról és Ukrajnáról szóló tanácskozást felrobbantva - Donald Trump élesen bírálta az észak-atlanti szervezetet, illetve azon tagállamokat, amelyek nem fordítják védelmi kiadásokra bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát. Egyes tagországok vezetői ezután szűkkörű válságtanácskozásra gyűltek össze - tudósított a Reuters.

Fenyegetés, cáfolat

Az elnök egyébként a zárónapon ismét állítólagos orosz gáz- és olajfüggősége miatt is bírálta Németországot, ma reggeli tweetje is erről szólt:

A Reutersnek azonban két NATO-forrás is cáfolta, hogy az amerikai elnök a NATO-ból való kilépéssel fenyegetőzött volna. Azt ők is megerősítették, hogy Trump élesen kiosztotta a nem eleget fizető tagállamokat. Deborah Haynes, a The Times újságírója közben Twitter-üzenetében - egy, megbízhatónak nevezett forrásra hivatkozva - pontosította, hogyan is szólt Trump fenyegetőzése: ha a legerősebb gazdaságok januárig nem teljesítik a 2 százalékos befizetési arányt,

"a saját utunkat fogjuk járni."

A Reuters információja szerint a megbeszélések tónusa ma annyira keményedett, Trump annyira belelovalta magát Németország és más tagállamok bírálatába, hogy név szerint is megszólította a német kancellárt:

"Önnek, Angela, valamit tennie kell ez ügyben."

Mások arról számoltak be, hogy Trump váratlanul lemondta a csütörtökre tervezett kétoldalú találkozóit. Az amerikai elnök mások között román kollégájával, Klaus Iohannisszal is egyeztetett volna.

 

AFP / Brendan Smialowski

Macron: Trump nem fenyegetett

Donald Trump amerikai elnök sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból - hangsúlyozta Emmanuel Macron francia államfő a katonai szervezet brüsszeli csúcsértekezletét követően csütörtökön.

Macron ugyanakkor visszautasította Trump azon kijelentését, miszerint a szövetségesek a bruttó hazai termékük (GDP) legalább 2 százalékát célzó hivatalos kötelezettségüknél nagyobb vállalásokat tettek a védelmi költségeik növelésében. Hozzátette, nem is biztos benne, hogy jó ötlet lenne a GDP 4 százalékát katonai célokra fordítani.

Leszögezte ugyanakkor, hogy Franciaország 2024-re eleget fog tenni vállalásainak, és GDP-je 2 százalékára emeli védelmi költségvetését a jelenlegi 1,8-ról.

A francia államfő kiemelte: Trump megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO mellett.

Trump a migrációról

Trump beszélt a migráció kérdéséről is: szerinte rendkívül óvatosnak kellene lennie az Európai Uniónak a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát. Sajtótájékoztatóján Trump beszámolt arról, hogy az ülésen egyértelműen figyelmeztette a szövetségeseket: a bevándorlás "maga alá gyűri" Európát, nagyon óvatosnak kell ezért lenniük.

Mint mondta, ő maga rendkívül erős álláspontot képvisel a migráció kérdésében, és valószínűleg - legalábbis részben - emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett.

Trump sajtóértekezletén közölte azt is: az Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Mint mondta, "jó találkozóra" készül Putyinnal, akivel "jól kijönnek", nincsen sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni.

Putyin "sem barát, sem ellenség"

Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt. Elsősorban olyan "vetélytársnak" tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Előtte az ukrán államfő közölte: nem kell attól félni, hogy Donald Trump esetleg elismeri a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálását. Petro Porosenko a brüsszeli NATO-csúcs csütörtöki zárónapjának reggelén azt mondta: "Nem félek semmitől. Erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését."

A NATO-tagállamok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak.

Hirdetés
hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.