Nehéz tárgyalások várhatók az unió és a vele menekültügyben szövetséges diktatúra között.
Hivatalosan ma jár le az a 2016 márciusában született megállapodás, amelynek alapján az Európai Unió évi 3 milliárd eurót adott Törökországnak azért, hogy Ankara minden, Görögországba érkezett menekültet visszafogadjon, akinek a kérelmét ott elutasítják. Az anyagi támogatáson felül az EU tárgyalói azt is megígérték Ankarának, hogy a törökök vízum nélkül utazhatnak majd az EU-ba, és felgyorsítják a tárgyalásokat az ország uniós csatlakozásáról.
Csakhogy ez az Ankara már nem ugyanaz az Ankara, mint a két évvel ezelőtti. Egészen pontosan: Recep Tayyip Erdogan török elnök nem ugyanaz, mint két éve. A 2016 nyári sikertelen puccskísérlet után határozott lépésekkel megkezdte az elnöki diktatúra kiépítését: az ellenzékiek üldözését és bebörtönzését, a szabad sajtó megfojtását. Még abban az évben több mint 130 ezer embert bocsátottak el az állásából, és 40 ezret letartóztattak.
Azóta pedig Törökország a Szíriában folyó háborúnak is az egyik főszereplőjévé vált. Egész Irakig megtisztítja a szíriai határt a kurd erőktől - fenyegetőzött Erdogan idén januárban, miután a NATO-tag Törökország támadást indított az USA által támogatott erők ellen Szíriában. Törökországban jelentős kurd kisebbség él, és Erdogan mindenáron meg akarja akadályozni az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcokban oroszlánrészt vállaló szíriai kurdok megerősödését.
Az EU egyrészt továbbra is számítana Törökország közreműködésére a menekültek ott-tartásában, és a 3 milliárdos segély folyósítását is szívesen meghosszabbítaná. Ugyanakkor az északnyugat-szíriai kurd enklávé, Afrín elfoglalásával Törökország, amelytől a menekültválság megoldásában vártak fontos szerepet, ma már maga is hatékonyan hozzájárul a válság elmélyüléséhez: Afrínból több mint 200 ezer kurd menekült el.
Nehéz tárgyalások lesznek.