Világ hvg.hu 2018. március. 14. 15:29

Volt komolyabb brit kiutasítás is: 1971-ben 105 szovjet diplomata ment

Nagy-Britannia 23 orosz diplomatát utasított ki azért, mert London szerint Moszkva áll a Szergej Szkripal orosz-brit kettős ügynök elleni merénylet mögött. 1971-ben 105 szovjet diplomatát raktak ki a szigetországból, mert Moszkva szabotázsakciókat tervezett. Akkor egy részegen autót vezető KGB-ügynök buktatta le társait.

Egy nap alatt lefejezte London a Nagy-Britanniában tevékenykedő szovjet ügynökhálózatot: 1971. szeptember 25-én a külügyminisztérium bejelentette, kilencven szovjet diplomatának kell hazamennie, 15, külföldön tartózkodó diplomata pedig nem térhet vissza állomáshelyére. A diplomaták mellett megtizedelték a Londonban működő szovjet állami vállalatoknál dolgozó – s valószínűleg részben kémkedésből élő – állományt is, az Intourist, az Aeroflot, és több más cég alkalmazottainak egy részét is hazazavarták.  A válság olyan súlyos volt, hogy a vita miatt lelassult az európai enyhülési folyamat is.

A példátlan, és az 550 fős diplomácia állomány ötödét érintő döntésre az után szánta el magát London, hogy kiderült: a szovjet titkosszolgálat a kémkedés mellett különféle szabotázsakciókat kívánt végrehajtani az országban. Az egyik állítólagos terv az volt, hogy mérges gázt juttatnak be a londoni metró belváros alatt futó alagútjaiba.

A brit hatóságok – akik már korábban is furcsállották, hogy évről évre nő a szovjet diplomaták száma, és már többen dolgoznak Londonban, mint bármelyik nyugati városban – azt követően léptek, hogy egy részeg vezetésen kapott KGB-őrnagy – aki éppen a szovjet kereskedelmi képviseleten dolgozott – a büntetlenségért és a brit állampolgárságért cserébe leleplezte a szovjet terveket. Az áruló Oleg Ljalin volt, aki végül más néven egészen 1995-ig élt egy békés észak-angliai városban. Pluszként a britek azt is megengedték neki, hogy feleségül vegye az ugyancsak brit állampolgárságot kapott titkárnőjét, Irina Tyepljakovát.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.