A parlamenti választáson nem várható meglepetés, már csak azért sem, mert a nyolcmillió kubai szavazó pontosan annyi, 605 jelöltre adhatja le voksát, amennyi hely az állam legfelsőbb szervében, az alkotmányozó és törvényhozó jogkörrel is felruházott Néphatalmi Nemzetgyűlésben (Asamblea Nacional del Poder Popular) van.

Az állami szervek által jóváhagyott jelölteket öt évre választják, minden körzetben csak egy jelölt indul. A jelöltek közül 548-an a Kubai Kommunista Párt tagjai, a többiek pedig átestek az egyeduralkodó párt "átvilágításán".

Kubában hagyományosan nagyon magas a választási részvétel, pedig a szavazás jogilag nem kötelező. Abban a valószínűtlen esetben, ha a jelöltek közül valamelyik nem szerzi meg vasárnap a voksok legalább ötven százalékát, a szavazókörzetében második fordulót tartanak. A választások után várhatóan a képviselők  fele új lesz.

Az új parlament alakuló ülésén, április 19-én választják meg a 31 tagú Államtanácsot, amelynek jelenlegi elnöke - egyben az államfő és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány feje - Raúl Castro, aki bátyjától, a nemrég elhunyt Fidel Castrótól vette át az elnöki posztot 2008-ban.

Raúl Castro már korábban jelezte, hogy nem kíván újra az Államtanács elnöke lenni, de indul a parlamenti választáson egy kelet-kubai szavazókörzetben.

Szinte biztosnak látszik, hogy az Államtanács élén utóda az 57 éves Miguel Díaz-Canel lesz. Ő már a forradalom után született, akárcsak a megválasztandó majdani képviselők.

A karibi szigetországban senkinek sincs kétsége arről, hogy az ország jövendő vezetői, honatyái hűségesen folytatják majd a Castro testvérek által követett, a forradalom hagyományaira, a kommunista elvekre hivatkozó politikát, amely óvatos reformokat is hajlandó volt bevezetni. A 86 esztendős Raúl Castro a továbbiakban sem fogja elengedni az új politikusi nemzedék kezét, hiszen 2021-ig a párt első titkári tisztségét látja el.

A vasárnapi általános választáson megválasztják a 15 tartományi parlament összesen 1265 képviselőjét is.