Világ MTI 2018. február. 07. 10:48

Csak nem sikerül szöveget írni a bosnyák himnuszhoz

A képviselők már arról sem tudtak megállapodni, hogy miről szóljon a szöveg.

Úgy tűnik, ezúttal sem sikerült kompromisszumra jutni a húsz éve használt, instrumentális himnusz szövegéről a boszniai politikusoknak, noha úgy látszott, az idén megegyeznek.

A balkáni oknyomozó újságírói hálózat, a BIRN szerdai beszámolója szerint a boszniai parlamenti képviselők kezdeményezték, hogy írjanak ki pályázatot a himnusz szövegére, a honatyák viszont már abban sem tudtak megegyezni, hogy mit kellene tartalmaznia a megírandó szövegnek.

Bosznia-Hercegovina – Spanyolország mellett – azon kevés európai országok egyike, amely himnuszának nincs hivatalos szövege. Miután az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményt követően létrejött Bosznia-Hercegovina, az egyik legismertebb boszniai énekes-dalszerző, Dino Merlin írt himnuszt az ország számára Egyetlenegy vagy (Jedna si jedina) címmel egy ismert bosnyák szerelmi nóta dallamára.

1998-ban azonban ezt a himnuszt az Intermezzo című, csak instrumentális zenére cserélték azzal az indoklással, hogy az 1995-ös himnuszban nem esik szó az országban élő szerb és horvát népcsoportról, így az diszkriminatívnak számít. A himnusz szövege egyébként a bosnyák népet sem említette. Az Intermezzo zenéjét a boszniai Dusan Sestic szerezte.

2008-ban pályázatot írtak ki a himnusz szövegére, amelyet Dusan Sestic és Benjamin Isovic nyert meg, ám a szöveget hivatalosan végül sosem fogadták el.

A BIRN beszámolója szerint a társadalom részéről sem nehezedik nyomás a politikusokra, hogy találjanak végre szöveget a dallamhoz, a boszniai állampolgárok nagy része ugyanis nem kötődik a himnuszhoz. Ennek egyik oka azonban éppen az, hogy nincs egy szöveg, amelyet a nemzeti ünnepeken vagy fontosabb események alkalmával énekelni lehetne.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.