Haley elmondta, hogy Washington Észak-Korea olajellátásának megszakítását kérte Kínától abban a telefonbeszélgetésben, amelyet Donald Trump amerikai elnök folytatott a nap folyamán kínai hivatali partnerével, Hszi Csin-pinggel. "Ma arra szólítunk fel minden nemzetet, hogy szakítsa meg diplomáciai kapcsolatait Észak-Koreával", és "szakítsák meg kereskedelmi kapcsolataikat a rezsimmel, leállítva minden importot és exportot, s kiutasítva minden észak-koreai munkást" – mondta az amerikai ENSZ-nagykövet az ülésen, amelyet amiatt hívtak össze, hogy Phenjan helyi idő szerint szerdára virradó éjszaka ismét felbocsátott egy interkontinentális ballisztikus rakétát.

Az ENSZ BT határozatait sértő rakétakísérletre utalva Haley kijelentette, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető olyan döntést hozott, "amely a világot közelebb viszi a háborúhoz, és nem távolabb tőle". "Sohasem kerestük egy háború lehetőségét Észak-Koreával, és ezt ma sem tesszük" – mondta az amerikai nagykövet. "De ha háborúra kerül sor, ne tévedjenek, az észak-koreai rezsimet teljesen szétzúzzák."

Észak-Korea szerdán azzal a bejelentéssel állt a világ elé, hogy sikerrel próbálta ki, eddigi "legerősebb" interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely képes az Egyesült Államok bármely pontjára csapást mérni egy nukleáris robbanófejjel. A kommunista rezsim állami médiájában közzétett kormánynyilatkozat szerint a kora hajnalban felbocsátott Hvaszong-15 típusú rakéta röppályája csúcsán 4475 kilométeres magasságot ért el, és 53 perces útja végén az indítás helyétől 950 kilométerre csapódott a tengerbe.

A szeptember közepit követő újabb észak-koreai ballisztikusrakéta-kísérletre azt követően került sor, hogy az Egyesült Államok a múlt héten újra felvette Phenjant a terrorizmust támogató államok listájára.

Beszho Koro Japán nagykövet a BT rendkívüli ülésén "teljességgel elfogadhatatlannak" minősítette Phenjan legutóbbi rakétafelbocsátását, és azt követelte az országtól, hogy állítson le minden ballisztikusrakéta-kísérletet, nukleáris fejlesztést és más provokációt.

"Japán sohasem fog eltűrni egy atomfegyverekkel felszerelkezett Észak-Koreát" – mondta. "Nincs más választásunk, mint együttműködni, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolhassuk Észak-Koreára, annak érdekében, hogy eltérítsük mostani cselekvési irányától, és az atomfegyver-mentesítés felé fordítsuk."

Vu Haj-tao kínai helyettes nagykövet ismét előállt azzal a javaslattal, hogy a felek válasszák a kettős befagyasztás megoldását, amelynek értelmében Észak-Koreát rakéta- és atomfegyver-kísérleteinek leállítására szólítanák, cserébe pedig az Egyesült Államok és Dél-Korea leállítaná a Koreai-félsziget közelében közösen tartott rendszeres hadgyakorlatait.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete hasonló hangvételben beszélt, kijelentve, hogy Moszkva arra szólít fel határozottan minden érintett felet, hogy "vessen véget a feszültség spiráljának". "Elengedhetetlen, hogy lépjenek egyet hátra, és gondosan mérlegeljék minden egyes mozdulatuk (várható) következményét" – tette hozzá.

A feszültség azután éleződött ki a távol-keleti térségben, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétát is felbocsátott, szeptemberben pedig végrehajtotta hatodik, minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantását, hogy robbanófejet fejlesszen ki rakétáihoz.

A phenjani rezsim 2006 óta szerepel a világszervezet szankciós listáján fegyverkezési programja miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbb szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását. Az Egyesült Államok és szövetségesei az elmúlt évben fokozódó nyomást igyekeztek gyakorolni Phenjan legfőbb szövetségesére, Kínára, hogy vesse latba minden befolyását, és szorítsa rá szomszédját rakéta- és atomfegyver-fejlesztési programjának feladására.