Világ MTI 2017. november. 13. 09:17

Egyre több a halott az iráni-iraki földrengésben – videó

A legfrissebb adatok szerint legkevesebb 207 ember halálát okozta a természeti katasztrófa.

Az iráni állami tévé legfrissebb adatai szerint a halálos áldozatokon túl legalább 1686-an megsérültek a Halabdzsa iraki várostól 31 kilométerre éjszaka bekövetkezett 7,3-es erejű földmozgásban, amelyet egész Irakban, és még Izraelben is lehetett érezni. A rengés középpontja 23 kilométerrel a földfelszín alatt volt, ami kis mélységnek számít, és az ilyen rengés nagyobb kárt szokott okozni.

A természeti katasztrófa az eddigi információk szerint leginkább Irán északnyugati részét, Kermánsáh tartományt sújtotta, ott követelte az összes iráni áldozatot.

Az első jelentések még csak néhány áldozatról szóltak, ám az idő előrehaladtával a hatóságok folyamatosan egyre többre tették az elhunytak és a sérültek számát.

A Reuters hírügynökség kiemelte, hogy Iránban vidéken sok ház vályogból épül, és így kevésbé képes ellenállni egy földmozgásnak, mint más építőanyag.

MTI / EPA / Puria Pakizeh

A helyiek beszámolói szerint több kisebb utórengés is volt. A teheráni egyetem geofizikai intézete közölte, hogy három utórengés meghaladta a 4,3-as erősséget is.

A földmozgás Törökországban is érezhető volt, de ott nem érkeztek hírek áldozatokról.

Hétfőre virradóra a világ más tájain is rázkódott a föld. Japántól 351 kilométerre egy 5,8-as erejű földrengést, míg Costa Rica partjaitól 16 kilométere egy 6,5-ös erősségű földmozgást mértek. Japánban nem okozott károkat a földrengés. Costa Rica esetében egyelőre nem tudni, hogy voltak-e komolyabb károk, de cunamiriadót nem rendeltek el.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.