Február 17-én lép ki igazán a nyilvánosság elé és szeptemberre építené fel magát az Európai Alternatíva Párt, a külföldön dolgozó, élő magyar állampolgárok pártja. Célja egyrészt a szavazástól az ügyintézésig könnyíteni a kintiek státuszán, másrészt normalizálni a magyarországi közéletet, hogy a kint dolgozóknak reális célja lehessen a hazatérés. A párt a NOlimpiának is gyűjtött aláírást.
Február 17-ére tervezi első nyilvános programját az Európai Alternatíva Párt, amely elsősorban a külföldön élő-dolgozó magyarok érdekeit akarja képviselni. A párt oldalán olyan követelések olvashatóak, mint a kinti, illetve szomszédos országban élő magyarok szavazási lehetőségeinek egységesítése, azaz egy londoni magyar is szavazhasson levélben, ne csak a konzulátuson. Legyen egyablakos, e-citizenship ügyintézési lehetőség, a mostani helyzet ugyanis elavult, bonyolult, sokszor kell hiteles fordítást intézni, ehhez gyakran haza kell utazni, távolról nem lehet ügyeket intézni.
A párt azért is kardoskodik, hogy a külföldről hazaérkező magyarok átmeneti segítségként kapjanak: 1-3 évig adó- és járulékmentességet, ha hazajönnének vállalkozni a kint megkeresett pénzükből, illetve valamiféle javuló közéletet is követel a párt, a bizalom újbóli kialakulását, ami a korrupció felszámolását, a sajtószabadság problémáinak felszámolását, az egészségügy és az oktatás helyzetének javítását jelenti elsősorban – más szinten ezek megoldása is arra ösztönözné a kinti magyarokat, hogy hazatérjenek.
Volt még egy követelése a pártnak: az, hogy a majdnem 1000 milliárdos éves visszautalásokért kvázi ellenszolgáltatásként a kormány nyisson magyar nyelvű iskolákat a kinti magyaroknak. Ezt a követelést azonban a párt egy nemrég a kinti magyarok körében elvégzett felmérés eredményére alapozva visszavonja, mert a válaszadók szerint ez nem segítené őket, ráadásul nem is lenne igazságos. Olyan elszórtan élnek magyarok kis falvakban Európa-szerte, hogy pár európai nagyvárosban megnyíló néhány iskola nem oszt, nem szoroz. Ellenben egy online elérhető oktatási platform jó megoldás lehetne abban, hogy a kint növekvő gyerekek a magyar kultúrában is otthon legyenek. Ezt már Somogyi Péter, a párt elnöke mondja el a hvg.hu-nak.
A pártelnök ott volt, amikor Deutschot letartóztatták
Somogyi személyes indíttatásból hozta létre a pártot, 18 éves kora óta politizál, ott volt Prágában a bársonyos forradalom idején, amikor a fiatal Deutsch Tamást és társait letartóztatták 1989-ben. A vajdasági származású Somogyi lapokat indított az akkor még Kis-Jugoszláviában, de ezeket betiltották. Aztán tíz éven át élt Londonban, majd egy magyarországi periódus következett rendezvényszervezéssel a Central European Business Centre cég keretein belül. 2016 óta megint kint él Londonban.
Érzékeli az űrt, ami a kinti magyarok érdekképviseletében tátong, sőt szerinte 750 ezer külföldön élő és dolgozó magyar jogfosztottnak érzi magát például a szavazás, választás technikai ellehetetlenítése miatt. De nemcsak a kintiekkel foglalkozik a párt, három hete támogatják a NOlimpia aláírásgyűjtését, már küldtek aláírt íveket is vissza Budapestre, az aláírások számáról Somogyi nem tud pontos adatot mondani.
Legyen hova visszatérni
De hát hogy is van ez, hogy a külföldön élő magyarok képviselői be akarnak jutni a magyar parlamentbe? Somogyi szerint a kintiek első pár évét a pénzszerzés határozza meg, de utána megjelenik a családalapítás, tartós letelepedés szempontja is. Hogy ez minél több alkalommal jelentse azt, hogy a magyarok visszatérjenek a hazájukba, ebben meghatározó az itthoni helyzet, amelyben Somogyi visszatérően a bizalomhiányt emeli ki. Ha ez megszűnik, a kinti magyarok is nagyobb számban térnek vissza, ha nem, akkor nincs miért visszajönni, hisz épp emiatt hagyták el az országot.
Inkább gyakorlatias célja van tehát az Európai Alternatíva Pártnak, nincs kitüntetett ideológia, bár a programja ellenzéki. Somogyi szerint a magyarországi jobboldaliság és baloldaliság amúgy sem ideológiát jelent, csak megbélyegzésre, szekértáborok felépítésére szolgál, amit meg kéne haladni. De ha erre tér nyílik, a párt a magyarországi balközép pártokkal tudna együttműködni, ha azok előbb kiforrják magukat – magyarázza Somogyi.
Indul a roadshow Londontól Helsinkiig
A párt január 18-án lép a nyilvánosság elé, roadshow-kat tervez, egyelőre négy városban (London, Berlin, Brüsszel és Helsinki), ahol nagy számú magyar él. A lista bővülhet, vannak érdeklődők Ausztráliából és az USA-ból is. Március 15-én is valami akcióval készül a párt, amelynek részleteiről Somogyi még nem akar beszélni. A párt szeptemberig felépülne, "ha van rá igény", és akár a 2018-as választáson is indulhatna. A szavazás a mostani szabályozás mellett elég sok nehézséget vet fel: míg Magyarországon 12 ezer szavazóhelyiségben lehet szavazni, a németországi vagy angliai magyaroknak egy-két helyiségük van erre, a nagykövetségeken, konzulátusokon.