Nem biztos, hogy tartósan felhőtlen marad az egymásnak kitartóan udvarló Vlagyimir Putyin és Donald Trump viszonya - mondta az e heti HVG-nek Rácz András, a Pázmány Péter Tudományegyetem adjunktusa.

Az amerikai elnök irányvonala több ponton sértheti Oroszország érdekeit: energiapolitikája várhatóan tovább csökkenti a fő orosz exportcikknek számító olaj árát.  A gazdasági érdekellentét mellett megmaradtak a geopolitikaiak is: Trump továbbfejlesztené a rakétavédelmi rendszert, és Szíria, Irán, illetve Izrael kérdésében sem egyeznek az álláspontok a szakértő szerint. A NATO Trump által áhított erősítése sem szolgálja Moszkva érdekeit.

Amikor tavaly decemberben Moszkva jelezte, hogy tovább fejleszti atomarzenálját, Trump rögtön úgy reagált, hogy

ha kell, legyen fegyverkezési verseny, minden területen erősebbek leszünk, és mindenkinél tovább bírjuk a terhelést.

Ha arra "kényszerítik" Moszkvát, hogy egyre többet és többet költsön fegyverekre, Oroszország olyan gazdasági helyzetbe sodródhat, ami a Szovjetunió 1991-es szétesése előtti állapotra emlékeztet. Az olajár zuhanása mellett ugyanis az volt az egyik fő oka az államszövetség széthullásának, hogy Moszkva nem bírta pénzzel a Ronald Reagan amerikai elnök által kezdeményezett fegyverkezési versenyt.

Arról, hogy mi bonyolíthatja még az orosz-amerikai viszonyt, illetve mit jelent mindez a mindkét vezetővel barátkozó Orbán Viktornak, a friss HVG Három az igazság? című cikkében olvashat.