Benjámin Netanjahu miniszterelnök az izraeli külügyminisztériumba kérette a telepbővítések leállításáról szóló ENSZ BT-határozatot aláíró országok nagyköveteit vasárnap - jelentette a jeruzsálemi közszolgálati rádió.
Összesen tíz nagykövetet rendeltek karácsony első napján a külügyminisztériumba, hogy Izrael nemtetszését kifejezzék a döntés miatt, de az Egyesült Királyságból és Spanyolországból a nagykövetek távollétében csak helyetteseiket tudták Jeruzsálembe kéretni.
Kína, Oroszország, Franciaország, Egyiptom, Japán, Ukrajna és Uruguay nagykövetei már vasárnap délután találkoznak a külügyminisztérium képviselőjével, de a határozatot megszavazó Szenegálnak és Új-Zélandnak nincs követsége Izraelben, Venezuelának és Malajziának pedig nincs diplomáciai kapcsolata az országgal.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a szokásos vasárnapi kormányülés kezdetén azt mondta, hogy ő is "osztja a kormány tagjainak frusztrációját a Biztonsági Tanács által elfogadott, szerinte kiegyensúlyozatlan, és Izraellel szemben ellenséges döntés miatt".
Netanjahu azt is kijelentette: semmi kétsége sincs afelől, hogy Barack Obama amerikai elnök kezdeményezte és állt a határozat mögött, ő fogalmazta meg és gondoskodott elfogadtatásáról, egyértelműen szembehelyezkedve az amerikai politika hagyományos elkötelezettségével, miszerint nem próbálnak végleges rendezést kikényszeríteni az ENSZ BT-ben.
"Az amerikai és az izraeli kormány között évtizedek óta nézetkülönbség volt a telepekkel kapcsolatban, de abban egyetértettünk, hogy nem a Biztonsági Tanácsban kell megoldani ezt a kérdést"- mondta az izraeli miniszterelnök. Hozzátette: az amerikai elnök kifejezetten kötelezte magát, hogy elkerüli az efféle lépéseket. Hangsúlyozta: Izrael mindent elkövet, hogy ne érje kár a szégyenteljes döntés nyomán.
A pénteken elfogadott, jogilag kötelező érvényű ENSZ BT-határozat azt követeli Izraeltől, hogy "azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben". A dokumentum szerint az izraeli telepes tevékenységnek "nincs jogi alapja és súlyosan sérti a nemzetközi jogot".
A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok - amely a BT állandó tagja és Izrael fontos szövetségese - e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi 14 tagállama igennel szavazott.