Clintonné egy másik csúcsot is megdöntött: ő az az elnökjelölt a vesztesek közül, aki a legtöbb vokssal előzte meg győztes ellenfelét. Bár rá 2,86 millióval többen voksoltak, mint Trumpra – a leadott voksok aránya 48:46 százalék volt a demokrata jelölt javára – az amerikai elnökválasztási rendszerben az a jelölt győz, aki több elektori szavazatot gyűjt, s ezen a téren Trump fölényes győzelmet aratott: a diadalhoz 270 elektori voksra van szükség, s Trump 306-ot szerzett. 

Bár az utóbbi években látványosan emelkedett a választók létszáma az USA-ban, s idén emelkedett a bejegyzett választók száma először kétszáz millió fölé, nem a voksolók száma miatt kapott Clinton kimagaslóan sok szavazatot: 2004-ben például magasabb volt a részvételi arány, s ha most is olyan arányban mentek volna el az amerikaiak szavazni, mint 12 évvel ezelőtt, akkor kétmillióval többet adták volna le voksukat.

Clinton a hagyományosan demokratákra voksoló államokban szerepelt kiemelkedően jól: többek között Kaliforniában, Illinois-ban és New Yorkban, míg a frontállamokban – ahol egyik jelölt sem élvezett egyértelmű előnyt ­– Trump néha kevesebb szavazattal került Clinton elé, mint amennyit az esélytelen harmadik induló, a zöldpárti Jill Stein kapott az adott államban.

CIA: az oroszok meghekkelték az amerikai elnökválasztást

Az amerikai titkosszolgálatok szerint Oroszország titkos akciókkal támogatta az amerikai elnökválasztási kampány idején Donald Trumpot, s a Kreml érdekeit kiszolgáló orosz hekkerek álltak az amerikai számítógépes rendszerek elleni támadások mögött - írja hét végi számában a New York Times és a Washington Post. Trumpék cáfolnak.