Tompánál és Röszkénél 15-15 fő juthat be csupán Magyarország területére naponta a tranzitzónákból, függetlenül attól, hányan és kik várakoznak a kerítés előtt – szemlézi a HRW közleményét a Magyar Helsinki Bizottság. A szervezet harminc menedékkérővel – köztük kilenc gyermekes családdal, négy kísérő nélkül gyerekkel, egy idős és egy fogyatékkal élő emberrel –, civil szervezetekkel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala munkatársaival, emberi jogi kérdésekre szakosodott jogászokkal és aktivistákkal folytatott beszélgetésekből állította össze a dokumentumot.

A HRW szerint különösen a sérülékeny csoportba tartozókat érinti hátrányosan az a július 5-én életbe lépett jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrök a határsávban feltartóztatott, szabálytalanul belépő külföldieket mindenféle vizsgálat nélkül visszakísérjék a határkerítés túloldalára, Szerbiába. A helsinkiek szerint a rendőrök a gyakorlatban egyáltalán nem vizsgálják, hogy ki akar közülük menedéket kérni, és a beszámolók szerint az sem számít, ha valaki egyértelműen jelzi, hogy védelmet kér.

Egy tavaly szeptember óta élő jogszabály előírása szerint egyébként éppen a sérülékeny csoportba tartozókat nem szabadna várakoztatni, azonnal biztosítani kellene számukra a belépést, a megfelelő elhelyezést, a kellő szociális és egészségügyi ellátást.

A harminc találomra megkérdezett és a határ túloldalára visszaküldött menedékkérő közül tucatnyian erőszakról is beszámoltak. Az áldozatok közül négyen voltak gyerekek. Az elkövetők mindannyiszor egyenruhát viseltek.

Egy afgán férfit paprikasprayvel fújtak le, miközben visszavitték Szerbiába, noha 3 hónapos kisbabájával és feleségével jött.

Egy iraki család pedig hiába kért segítséget a rendőröktől már magyar területen, azok elhajították a táskáikat, bennük a telefonjaikkal és a pénzükkel, és egy faluba kísérték őket gyalog. Akkor sem segítettek, amikor út közben a nőnek kifordult a bokája. Később egy rendőrautóba ültették őket, azt ígérve, hogy orvoshoz, majd táborba viszik őket, ehelyett visszaautóztak velük a határig, és visszalökték őket Szerbiába.

Több menedékkérő számolt be arról, hogy ököllel, gumibottal ütötték, megrúgták. A HRW-hez eljutottak fotók különféle sérüléseikről, még kutyaharapásokról is. Hárman elmondták, hogy a hatósági akciót hivatalos videóra rögzítették, és amíg a felvétel folyt a rendőrök udvariasan jártak el, amint viszont a kamerát kikapcsolták, erőszakossá váltak.

Az emberi jogi szervezet arra kéri az uniós tagállamokat, hogy senkit se küldjenek vissza Magyarországra, mert az nem biztonságos a menedékkérőknek. Egyben felszólítják az Európai Bizottságot, érje el, hogy a magyar hatóságok hagyjanak fel az önkényes „visszairányítással”, biztosítsák a sérülékeny csoportokat megillető különleges bánásmódot, és vizsgálják ki a határon alkalmazott hatósági erőszakot.

Az Átlátszó.hu is arról írt augusztus végén, hogy négy ügyben is nyomoz vagy nyomozott az ügyészség a menekültek elleni rendőri túlkapásokkal kapcsolatban.

A Frontex elhatárolódik a magyar rendőri erőszaktól

Az EU-s határőrizeti ügynökség missziója együtt járőrözik a magyar katonákkal a szerb határon. A Libération című francia lap arra kérdezett rá, miért vesz részt az ügynökség abban "a magyar nyomorúságban, ahol a határellenőrzés leplezetlenül egyfajta migránsvadászatra hasonlít". A Frontex szóvivője szerint a magyar rendőrség által elkövetett erőszak jól dokumentált.