Világ MTI 2016. június. 12. 15:49

Utcai harcokra készül az Iszlám Állam a líbiai Szirtében

Elbarikádozták magukat az Iszlám Állam terrorszervezet harcosai a líbiai egységkormányhoz hű milíciák által ostromlott Szirtében, hogy elhúzódó utcai harcokban űzzék ki a támadókat - közölte vasárnap a szélsőségesekkel szembeni katonai műveleteket összehangoló parancsnokság szóvivője.

    Mohamed al-Gaszri dandártábornok szerint a szélsőségesek visszavonultak a város sűrűn beépített térségébe, míg mesterlövészeik a háztetőkön foglaltak el lőállásokat. A tripoli kormányhoz hű fegyveresek tüzérségi támadásokat hajtanak végre a terület ellen, remélve, hogy ez megtöri az Iszlám Állam védelmét még az előrenyomulásuk előtt - tette hozzá.

    A dzsihadisták a nap folyamán öngyilkos merényletekkel próbálták feltartóztatni a kormányerők haladását. Reda Ísza líbiai katonai szóvivő az AFP francia hírügynökségnek elmondta: az iszlamisták robbanócsapdákat telepítenek az általuk tartott mintegy öt négyzetkilométeres, sűrűn lakott belvárosi területen, illetve három gépkocsiba rejtett pokolgép robbant vasárnap a katonák közelében, akik közül többen megsebesültek.

   

AFP / Youtube

Gaszri tábornok megerősítette azt is, hogy külföldi katonai tanácsadók, köztük britek és amerikaiak segítik a városnál harcoló, jórészt Miszrátából érkezett milicistákat. A tábornok szerint a helyzet olyan súlyossá vált az Iszlám Állam szempontjából, hogy - hírszerzési adatok szerint - helyi vezetői elmenekültek a sivatagba.

    A május 12-én indult offenzíva kezdete óta a kormányhű erők soraiból 137-en életüket vesztették és 500-an megsebesültek.

    Külföldi titkosszolgálatok 5000 főre becsülik az Iszlám Állam harcosainak számát Líbiában, ugyanakkor nem tudni, hogy a terrorszervezet legfontosabb észak-afrikai támaszpontján, Szirtében hányan vannak.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.