Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Soha nem találkozott négyszemközt a katolikus és a jelenlegi legnagyobb ortodox egyház, az orosz vezetője, pénteken azonban ez megtörténik. Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka megbeszélésének helyszíne is jelképes: a havannai reptér tranzitvárójában ülnek le – mert az semleges terület. Az esemény erejét a létrejötte adja, áttörés nem várható.
„Bárhová elmegyek, ahova akarod. Hívj, és megyek” – 2014 novemberében ezekkel a szavakkal jelezte Ferenc pápa, hogy mindenképpen szeretne találkozni Kirill pátriárkával, a 140 milliós orosz ortodox egyház vezetőjével. Ilyen magas szintű találkozó a római katolikusok és az ortodoxok vezetői között az 1054-es nagy egyházszakadás óta csak egyszer volt, 1439-ben Firenzében, de a pápa és a konstantinnápolyi pátriárka megbékélési kísérlete kudarcot vallott. A mostani találkozót már évtizedek óta tervezik, vatikáni források szerint II. János Pál is szeretett is szívesen kezdett volna párbeszédet az akkori pátriárkával, II. Alekszijjel, ám a találkozó végül elmaradt, részben a pápa lengyel származása, illetve a lengyel–orosz viszony hűvössége miatt. A mostani találkozót már két éve tervezik, s a semleges terepnek számító Havannában aláírandó nyilatkozat állítólag már kész is van: Ferenc és Kirill a leglényegesebb üzenete az, hogy a jövőben a két egyház egységesen kíván szembeszállni az emberiséget veszélyeztető problémákkal.
A kétórásra tervezett találkozót a havannai repülőtéren tartják meg magyar idő szerint péntek este, s a találkozó után hozzák nyilvánosságra a részlegesen már ismertetett közös közleményt. Meg nem erősített források szerint Ferenc hajlandó arra is, hogy a Kirillel kezdett párbeszédet Moszkvában folytassa. A havannai találkozó után mindkét egyházfő tovább utazik, Kirill Paraguayba és Brazíliába megy, Ferenc pedig a Mexikóba látogat.
Bár a nyugati keresztények és az ortodoxok között már hosszú ideje megindult a párbeszéd – 1965-ben semmissé tették a két irányzat kölcsönös kiátkozásáról szóló határozatokat, s már többször találkozott a pápa a konstantinápolyi pátriárkával is –, ám a mai találkozón így sem várható teljes kibékülés. Erre Ilarion metropolita, az orosz ortodoxok szóvivője is utalt, amikor közölte: az orosz ortodox egyházon sohasem gyógyuló sebeket ejtettek a keleti katolikus egyházak – leginkább az ukrajnai –, amelyek súlyos oroszellenes kijelentésekkel igyekeztek híveket szerezni maguknak. Az Ilarion által említett vád nem új keletű, a moszkvai pátriárkák évtizedek óta panaszkodnak arra, hogy a két vallás „határövezeteiben” a katolikusok tömegesen próbálják magukhoz csalogatni az ortodox híveket. (Világszerte 1,2 milliárd katolikus, s mintegy 250-300 millió ortodox hívőt tartanak számon.)
| Tűz és víz |
Egyikük, Ferenc – aki elutasította, hogy a fényűző pápai palotában lakjon – elment az egyik római börtönbe, ahol megmosta és megcsókolta 12 rab, köztük két asszony lábát, Kirill viszont részben arról ismert, hogy imádja a luxust: a svájci utakat, a drága, 30 ezer dollárba kerülő órákat. Ferenc valamennyi beszédében támogatja az elnyomott kisebbségeket, a menekülteket, és a szegényeket, Kirill viszont azt nyilatkozta, az apokalipszis eljövetelének a jele, hogy a nyugat-európai országokban sorra engedélyezik az egyneműek házasságát. A házasságról is konzervatív – magyar kormányzati körökben is vallott – véleménye van. „A férfi kifelé forduló, az ő feladata hogy dolgozzon és pénzt keressen. A nőnek befelé kell fordulnia, arra ahol a gyerekei és az otthona van. Ha ezt a családi értékek ellen lázadó feministák lerombolják, akkor minden megsemmisülhet, a család, s akár a haza is” – nyilatkozta. Kirill Vlagyimir Putyin orosz államfő szövetségesének számít, s az elmúlt évtizedben – a szovjet időszakot jellemző durva elnyomás után – jelentősen megnőtt az ortodox egyház befolyása. Igaz Putyin is sokat kap cserébe: Kirill 2012-ben isteni csodának nevezte a Putyin-időszakot, legutóbb pedig az ortodoxok támogatásáról biztosította, és szent háborúnak nevezte Oroszország tavaly ősszel indított szíriai katonai beavatkozását. |
Az alapvitában sem várható gyors megbékélés: 1054-ben végül azért következett be a nagy szakadás, mert a mai ortodoxok nem ismerték el Róma feljebbvalóságát, és elutasították a központosítási törekvéseket. Az évszázadok során pedig csak tovább nőttek a különbségek, az ortodoxok nem fogadják azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után hoztak, s magukat tartják az eredeti kereszténység egyetlen legitim örököseinek.
Míg a katolikus egyház központosított maradt, az ortodoxok lényegében megőrizték önállóságukat: jelenleg is 15 önálló egyházuk van, s ezeken belül vannak félig önálló egyházak is. Ukrajnában, ahol Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat, vallásháború is dúl: a hívők két részre szakadtak, egy részük a moszkvai, a másik pedig a kijevi pátriárka alá tartozik. Magyarországon a Magyarországi Ortodox Exarchátus a konstantinápolyihoz, a Magyar Ortodox Egyházmegye pedig a moszkvai patriarchátushoz tartozik.
