David Cameron brit miniszterelnök londoni beszédében az Európai Unióhoz fűződő brit viszony újraértelmezése mellett szólalt fel. Cameront azzal az ígérettel válaszották újra a közelmúltban, hogy 2017. év végéig népszavazást tartanak az országban az EU-tagságukról, azonban ezt megelőzően magával az EU-val is tárgyalni kívánnak, hogy egy újrarendezett viszonyról dönthessenek a szavazók.

Beszédével párhuzamosan levélben küldték meg az EU-nak a brit kormány reformjavaslatait Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Elképzelésük szerint el kell kerülni, hogy az euróövezeten kívüli országokat hátrányok érjék, semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek - hasonlóan a schengeni határokhoz. Ezért törvényi szintű változtatást javasolt, miszerint ki kell mondani, hogy az EU-ban több fizetőeszköz is létezik, és egyetlen országot se diszkriminálják, mert eltérőt használ.

A német és a francia gazdasági miniszter közös publikációja és javaslatai szerint megfontolandó lehetne egy euróövezet alapján felálló, szűkebb gazdasági unió létrehozása, vélhetően erre is utalt Cameron. "Ha az Európai Unió olyan egységes valutaklubbá formálódik, amelyben a valutaunión kívüli tagokat félrelökik és leszavazzák, az többé nem a mi klubunk lenne" - fogalmazott a brit miniszterelnök.

Ennek következtében több intézményi tagságot is önkéntessé tenne azon országok számára, akik más valutát használnak, így kimaradhatnának a valutaunió mellett a bankunióból is - ez a folyamat az integrációs politika következtében kötelező. Ha a britek kimaradnának a bankunióból, akkor a rendszer függetlenebb maradhatna és kevésbé vennék magukra az EU közös gazdasági terheit. Ennek fényében Cameron szerint rögzíteni kell azt is, hogy az euróövezeten kívüli tagállamokat nem lehet kötelezni az anyagi hozzájárulásra az euróövezet pénzügyi segélyprogramjaihoz.

Cameron kihúzná Nagy Britanniát az EU egyre szorosabb integrációjából, azaz a jogharmonizációból is, a közös szabályok bevezetése alól is, ennek szerződéses, kötelező jellegét megszüntetné a britekre nézve. "Ebben nem hiszünk (...) nekünk más elképzeléseink vannak Európáról, és nem hisszük azt sem, hogy ugyanaz a ruhaméret mindenkire ráhúzható" - mondta.

A szabad munkaerőáramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kötné a miniszterelnök. Bár nem kívánnak változtatni a nyitott kereskedőnemzet képén, de a jövőben az EU-ba belépő új tagállamok szabad munkaerőáramlását addig nem szabad engedélyezni, amíg azok gazdasági ereje nem közelíti meg a többi tagállamét - bár ez a megkötés önmagában lassíthatja egy ország felzárkózását. Cameron azt szeretné elérni, hogy mérsékeltebb tömegek vándorolhassanak a szigetországba, korábban Magyarország és más új tagállamok ellen is kampányoltak már a britek - ha nem is Cameronnal az élen -, féltve saját munkaerőpiacukat. Évente 300 ezer fő feletti az uniós bevándorlás, ami Cameron szerint fenntarthatatlan. Nem megtiltanák a szabadmozgást, hanem feltételekhez kötnék elképzeléseik szerint

A szociális ellátórendszert is korlátozni szándékoznak, hogy ezzel is mérsékeljék a bevándorlást. A jövőben más EU-társállamokból érkező munkavállalóknak négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. Ez lenne például a feltétele annak is, hogy a külföldi EU-munkavállalók szociális bérlakást igényelhessenek. A brit kormány emellett meg akarja tiltani azt is, hogy családi pótlékot vehessenek fel olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.

Cameron a szigorítások indokai között említette, hogy a kormány adatai szerint az utóbbi négy évben Nagy-Britanniába érkezett külföldi EU-bevándorlók 40 százaléka vesz igénybe valamilyen brit szociális támogatást; ez több mint 220 ezer segélyezett külföldit jelentett a 4 év alatt a kormányfő szerint - ez viszont ellentmond annak, hogy évente 300 ezren érkeznének, ugyanis ennek a 40 százaléka a négyéves távlatban 480 ezer lenne. A brit kormányfő meggyőződése, hogy az általa részletezett reformtervek megvalósíthatók, és ha megvalósulnak, akkor ő azt szeretné, hogy Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradjon. Ha viszont nem sikerül elérni a reformokat, arra az esetre "semmit sem zárok ki" - tette hozzá. Felhívta ugyanakkor a brit választók figyelmét arra, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás végleges, megváltoztathatatlan döntés lesz.

Az Európai Bizottság közben reagált is Cameron javaslataira, többeket megvalósíthatónak tartanak, például a nemzeti parlamentek szabadságának szélesítését, azonban összességében "nagyon problémásnak" tartják a javaslatcsomagot. Azonban a belső piac egységét gyengítő javaslatokat nem fogadnák meg, így az euróövezetre tett javaslatokat is problémásnak vélik. A szociális ellátórendszer átalakítását tartják elemzők a legkényesebbnek, ugyanis itt sérülhetne az uniós állampolgárok egyenlő jogai. Margaritis Schinas EB-szóvivő tolmácsolása szerint azonban úgy tekintenek erre, mint a tárgyalások kezdetére, amit kiterjesztenek a 27 tagállamra.