Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az alsóház után pénteken a tartományokat képviselő Bundesrat is megszavazta a német menekültügyi reformokat. A rendelkezések nagy része arra irányul, hogy elriassza azokat a migránsokat, akik nem üldözés, illetve háború elől menekülnek.
A várakozásoknak megfelelően elfogadta a német szövetségi kormány menekültügyi csomagját a törvényhozás tartományokat képviselő kamarája, a Bundesrat pénteken, így november 1-jén életbe lépnek az új szabályok, amelyek az elutasított menedékkérők gyorsabb hazajuttatását és a menekültstátus megszerzésére esélyes kérelmezők gyorsabb beilleszkedését szolgálják, és új alapokra helyezik a menekültügyi rendszer finanszírozását.
A tartományi kormányok küldötteiből álló Bundesratban nagy többséggel fogadták el a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) már csütörtökön megszavazott jogszabálycsomagot.
A konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormánya a Bundestagban ellenzékben lévő erők – Baloldal, Zöldek – támogatására szorult a Bundesratban.
A most megszavazott reformok lehetséges hatása
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi migrációs folyamatokat elemző részlegének vezető kutatója, Thomas Liebig szerint a Bundesrat döntésével útnak indított reformnak két fő hatása lehet.
Az átalakítás egyrészt "jelzés azoknak a menekülteknek, akik még nem indultak el Németország felé", másrészt pedig csökkentheti a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkáni kérelmezők számát – mondta Thomas Liebig. Az albán kérelmezők száma már csökkenésnek is indult, ami a szigorításokról szóló diskurzusnak tulajdonítható – jegyezte meg.
A reform alapvető változást, az esélyek csökkenését, a lehetőségek szűkülését jelenti mindazok számára, akik nem háború vagy elnyomás elől menekülnek, de a Szíriából és más háborús övezetekből származó menekültek helyzetét nemigen befolyásolja – mondta az OECD szakértője.
Csökkentik a juttatásokat
November 1-jétől valamennyi EU-n kívüli nyugat-balkáni állam biztonságos származási országnak számít, így az onnan érkezett, becslések szerint több százezer menedékkérőt gyorsabban vissza lehet toloncolni, és a berlini vezetés reményei szerint a biztonságos származási ország besorolás csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegénység és kilátástalanság miatt hazájukat elhagyó nyugat-balkáni emberek "bevándoroljanak" a német menekültügyi rendszerbe.
A védelemre nem szoruló embereket vonzó úgynevezett rossz ösztönzők kiiktatását szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező hatósági határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.
A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.
A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot.
