Szövetségi börtönökben őrzött rabok hatezres volumenű, egyszerre történő szabadon bocsátására még nem volt példa az Egyesült Államokban. Az intézkedés célja a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltságának csökkentése, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt elítéltek szigorú büntetési tételének enyhítése. Az USA számos államában már legalizálták például a maruhuana felhasználását vagy orvosi célokra engedélyezték, eközben néhány gramm birtoklásáért korábban többéves büntetést szabtak ki, az amerikai drogpolitika a 70-es évek végi állapotokat tükrözte sok államban.

Az elítélteket október 30. és november 2. között engedik szabadon. A legtöbbjüket az ellenőrzött szabadlábra helyezés előtt házi őrizetbe, vagy a társadalomba való beilleszkedésre felkészítő intézményekbe helyezik át. Az Egyesült Államok Ítélethozatali Bizottsága nevű független szerv – amelynek feladata az ítélethozatali irányelvek kidolgozása – tavaly csökkentette a kábítószeres bűnelkövetők potenciális büntetési tételeit. Az irányelvek, amelyekkel szemben a kongresszus nem emelt kifogást, visszamenőleges hatályúak.

A bizottság intézkedése független attól a Barack Obama elnök által meghirdetett kegyelemtől, amelynek keretében nyolcvankilenc olyan kábítószerrel kapcsolatos ügy miatt elítéltet bocsátanak idő előtt szabadlábra, akik erőszakos bűncselekményt nem követtek el. A bizottság becslése szerint az új irányelvek alapján a szövetségi börtönökben őrzött mintegy 100 ezer drogügyért elítélt közül 46 ezret engednek szabadon, a hónap végén elbocsátandó hatezer fő az érintett raboknak az első csoportja lesz. A testület becslése szerint az ezt követő egy évben további 8550 személy válik jogosulttá az őrizetes idő előtti szabadulásra.

A bizottság kezdeményezésén felül az igazságügyi minisztérium arra utasította az ügyészeket, hogy a nem fajsúlyos, nem erőszakos bűnelkövetőket, akik sem bűnözői csoportokkal, sem jelentős kábítószer-bűnszövetkezetekkel nem állnak kapcsolatban, ne vádolják meg súlyos büntetési tételekkel járó bűncselekmények elkövetésével. A bizottság által elfogadott ítélethozatali elvek 2014. november 1-jén léptek hatályba, a testület egy évet adott a szabadon bocsátások előkészítésére.

Az új irányelvek a "kábítószer mínusz kettő" elnevezést kapták, arra utalva, hogy a szövetségi ítélethozatal logikája egy számrendszeren alapul, amely több körülményt vesz figyelembe, átlagosan két évet rövidülnek a büntetések. Egyebek között mérlegeli az elkövető előéletét, a bűncselekmény típusát, és azt, hogy a vádlott használt-e fegyvert, vagy vezetője volt-e kábítószeres csoportnak. A változtatások a legtöbb esetben enyhítették a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos törvénysértés megítélésének szigorát, függetlenül a szóban forgó kábítószer típusától és mennyiségétől.

A büntetési tételek csökkenése nem automatikus, azt a raboknak kell kérelmezniük az illetékes szövetségi bíróktól, akik a közbiztonsági szempontok alapos mérlegelése után döntenek. Az igazságügyi tárca szerint a bírók országosan hetente mintegy hetven kiszabott büntetés lerövidítéséről határoznak, de el is utasítanak folyamodványokat.

Az amerikai igazságügyi minisztérium 27 milliárd dolláros költségvetésének mintegy egyharmadát fordítja a szövetségi büntetés-végrehajtási intézmények fenntartására. Miközben az Egyesült Államok lakossága 1980 óta mintegy egyharmadával nőtt, a szövetségi törvények alapján elítélt őrizetesek száma 800 százalékkal nőtt, és csaknem 40 százalékkal meghaladja börtönök kapacitását.

Múlt héten a szenátorok egy csoportja a liberálisok és a konzervatívok által is széles körben támogatott, kétpárti büntető igazságszolgáltatási reform-törvényjavaslatot terjesztett be. Ez egyebek között enyhítené a kábítószeres ügyekben kötelezően megítélendő büntetési tételeket, amelyeket a 80-as és a 90-es években a kábítószeres bűnözéssel szembeni szigorú fellépés jegyében fogadtak el. Elfogadása esetén ez a jogszabály szintén visszamenőleges hatályú lesz, és lehetőséget ad majd a kötelező minimum betartásával elítélt őrizetesek szabadon bocsátására.