A lengyel elnökválasztási vitában fel sem merült a menekültellenesség
Andrzej Duda ellenzéki jelölt és a második államfői mandátumért induló Bronislaw Komorowski egyaránt támogatja a szíriai menekültek befogadását – így nyilatkozott az elnöki székért versenybe induló két politikus a TVN lengyel kereskedelmi televízióban csütörtök este rendezett vitában.
Andrzej Duda – a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje – és a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a lengyelországi elnökválasztás vasárnap esedékes második fordulója előtt mérte össze erejét a tévékamerák előtt. A 70 perces vitát a két választási forduló közötti időszakban második alkalommal tartották meg, a jelölteknek három újságíró tett fel kérdéseket három tematikus blokkban, világnézeti, gazdaságpolitikai és külpolitikai kérdéskörökre bontva a műsort. Minden rész végén a politikusok egymásnak tettek fel kérdéseket.
A külpolitikai részben a műsorvezető egyik kérdése a szíriai menekültek lehetséges befogadására vonatkozott. Duda ezzel kapcsolatban kifejtette: a szíriai keresztények helyzete élet-halál kérdése, az ottani menekültek kulturálisan közel állnak a lengyelekhez. "Segítenünk kellene rajtuk" – jelentette ki, rámutatva ugyanakkor arra, hogy a lengyel kormánynak eddig nehézségeket okozott a keleti határokon túl – az ukrajnai Donyec-medencében és Kazahsztánban – élő és rászoruló lengyelek hazatelepítése. "A szíriai keresztények problémája hallatlanul súlyos, Lengyelországnak a hivatalos eljárások alapján kell befogadnia őket" – mondta Komorowski.
Lengyelország NATO-beli szerepét firtató kérdésre válaszolva Duda elmondta: tárgyalni kell arról, hogy Lengyelországba telepítsék át a németországi bázisokat. Komorowski arra emlékeztetett: az ő kezdeményezésére tartják meg 2016-ban a következő NATO-csúcstalálkozót, akkor a szövetség keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalnak. A kelet-európai országok lehetséges katonai megerősítésével kapcsolatban Komorowski korábbi fellépéseiben az állandó bázisok létesítésének követelménye is felmerült.
Az Oroszországhoz való viszonyról beszélve, Komorowski elmondta: Lengyelországnak továbbá is a szankciók mellett kellene kiállnia. „Ugyanakkor készen kell lennünk a szomszédunkkal való együttműködésre is” – tette hozzá. Duda ezzel összefüggésben kifejtette: Lengyelországnak „offenzív külpolitikát” kell folytatnia abban az értelemben, hogy a nagy nemzetközi szervezetek közösen törekedjenek az orosz-ukrán konfliktus megoldására.
A gazdasági témák között a devizahitelesek támogatásának kérdése is felmerült. Komorowski elmondta: ez leginkább a hitelnyújtó és a hitelvállaló közötti szerződés ügye. A lehetséges állami támogatást szerinte a kölcsön valutájától függetlenül kellene nyújtani a rászoruló társadalmi csoportoknak. Duda ezzel szemben hangsúlyozta: az államnak segítenie kell a devizahiteleseket. Rámutatott arra is: a lengyelországi bankszektor kétharmada a külföldi tőkét képviseli, ezen változtatni kellene.
A vita során Komorowski megfontoltnak, de fáradtnak is tűnt, válaszaiban többször is közhelyekhez folyamodott, ismételte az érveket. Duda offenzívabb volt, mint az első vitában, egyenesen a kamerába nézett, több gazdasági adattal érvelt, és felhasználta jogi képzettségét.
Az elnökválasztás első fordulójában senki sem szerezte a voksok abszolút többségét. A legjobb – 34,76 százalékos – eredményt Andrzej Duda érte el. Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát nyerte el. Az utóbbi napokban közzétett felmérések a két jelölt hasonló szintű támogatottságát jelzik.