2015. április. 21. 17:52 MTI Utolsó frissítés: 2015. április. 21. 19:56 Világ

Kiderült, honnan indult a halálcsempészek több száz áldozata

Mohamed Dairi líbiai külügyminiszter a hétvégi földközi-tengeri hajókatasztrófával kapcsolatban kedden elítélte az úgynevezett halálcsempészek tevékenységét, és közölte, hogy a menekültek Líbia lázadócsoportok uralta területéről indultak útnak Európa felé.

"Elítéljük a halálcsempészek tettét. A bevándorlók az állami intézmények törvényes hatalma alól kibúvó milíciák uralta területekről indultak útnak" – jelentette ki a líbiai diplomácia vezetője.

A vasárnapra virradó éjszaka felborult egy menekülteket szállító hajó Líbia és Olaszország között. A katasztrófában mintegy nyolcszáz ember vesztette életét.

A jelenleg az idei Ázsia-Afrika csúcstalálkozó helyszínén, Indonéziában tartózkodó politikus emellett elítélte azt is, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet a minap harminc etióp keresztényt végzett ki Líbiában.

A nemzetközileg elismert líbiai kormány külügyminisztere szerint az említett problémákra egy nemzeti egységkormány felállítása jelentené a megoldást, ami szerinte sürgetőbb, mint valaha.

Mohamed Dairi arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljanak nyomást a Tripoliban működő rivális kormány képviselőire az egységkormány megteremtése érdekében. Az ENSZ líbiai különmegbízottja, Bernardino León vasárnap azt közölte, hogy nagyon közel van már a végső megállapodás a felek közötti tárgyalásokon. A miniszter szerint azonban a Tripolit uraló iszlamisták nem hajlandóak kompromisszumra.

Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik, miközben folyamatosak a fegyveres összetűzések a rivális csoportok között. A líbiai iszlamista többségű parlament Tripoliban, a külföldi országok által elismert törvényhozás pedig Tobrukban ülésezik.

Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011 októberi halála óta belpolitikai káosz uralkodik az észak-afrikai országban, számos csoport küzd a hatalomért és a kőolajából származó jövedelemért. A helyzetet a szélsőséges erők előretörése is nehezíti.

 

Hirdetés
Címkék
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.