Az Egyesült Államok szorgalmazza a szerencsétlenség okozóinak felelősségre vonását - mondta, és együttérzését fejezte ki a 38 ausztrál áldozat hozzátartozóinak. "A világ egyetlen szuperhatalmaként Amerika vezetni fogja a nemzetközi közösséget Oroszország Ukrajna elleni agressziójával és más veszélyekkel szemben is" - jelentette ki, példaként említve az ebola elleni harcot.
   
Előzőleg Brisbane-ben az Európai Tanács elnöke egy sajtóértekezleten felszólította Oroszországot, hogy minden befolyását vesse latba a kelet-ukrajnai szakadároknál a béke érdekében. Herman Van Rompuy követelte, hogy Moszkva vessen véget a szeparatisták fegyverrel és katonákkal való támogatásának. Szavai szerint "az Európai Unió továbbra is úgy gondolja, hogy a válságnak csak politikai megoldása lehet". A G20 csúcson jelen lévő európai uniós állam-, illetve kormányfők vasárnap egyeztetnek az amerikai elnökkel a kelet-ukrajnai helyzettel kapcsolatban - tudatta.
    
Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója ugyanakkor ismét azt mondta, hogy Moszkvának "nincs köze" harci cselekmények fokozódásához, és támogatja a szeptemberben kötött minszki tűzszüneti megállapodás végrehajtását. A legnagyobb felzárkózó gazdaságok csoportjának (BRIC - Brazília, Oroszország, India és Kína) brisbane-i találkozója után nyilatkozó Usakov azt mondta, hogy a csoport tagjai "mind illegálisnak és az ENSZ Alapokmányával ellentétesnek nevezték" az ukrán válság kapcsán Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat, amelyek szerintük akadályozzák a világgazdasági fellendülést. A megromlott orosz-amerikai kapcsolatokért Usakov teljes egészében az Egyesült Államokat hibáztatta.
   
Barack Obama a brisbane-i Queensland Egyetemen mondott beszédében a biztonsággal és a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket emelte ki a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport hétvégi találkozójának témái közül.
   
Obama megerősítette Washington elkötelezettségét az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival való stratégiai együttműködés mellett, és ismét tett néhány olyan megjegyzést, amelyek Kínának címzett figyelmeztetésként értelmezhetők. Peking térségbeli területi vitáira utalva az elnök kijelentette, hogy Ázsia biztonsági rendje nem alapulhat "kényszeren vagy megfélemlítésen (...) ahol nagy nemzetek a kisebbeket zaklatják, hanem csak a kölcsönös biztonságot szolgáló szövetségeken".
   
Beszédének jelentős részét ugyanakkor annak szentelte, hogy a környezet védelmével kapcsolatos lépéseket sürgessen. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok 3 milliárd dollárral járul hozzá egy olyan nemzetközi alaphoz, amely segít a szegény országoknak megküzdeni a klímaváltozás hatásaival. Ehhez kapcsolódva Obama méltatta azt a hét közepén közzétett amerikai-kínai megállapodást, amely tartalmazza a világ két legnagyobb gazdaságának vállalásait a károsanyag-kibocsátás szabályozásában.
   
A megállapodás szerint Kínában a tervek szerint 2030 körül tetőzik az üvegházhatású gázok kibocsátása és csak utána kezdődhet a folyamatos csökkentése. Peking addigra 20 százalékosra akarja növelni a megújuló energia részesedését az energiatermeléséből. Az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re a 2005. évi szinthez képest 26-28 százalékkal fogja vissza a kibocsátást.