Noha már az EP-választások éjszakáján megjelentek diagramok arról, miként fog kinézni az új Európai Parlament, milyen elosztásban ül majd a 751 bejutott képviselő, ám igazából még mindig folyik a sakkozás, illetve a küzdelem az újonnan bejutott pártok képviselőiért. Az Európa-szerte nagyarányú győzelmet arató szélsőjobb - élen a franciákkal - vérszemet kapott, s már saját frakciót akar. Ezzel az elmúlt öt év teljes EP-strukturája borulhat.
Az Európai Parlamentben egy képviselőcsoport alakításához minimum 25 képviselőre van szükség, és nekik legalább hét tagországból kell érkezniük. Márpedig ha Európa minden szélsőjobboldali euroszkeptikus pártjának képviselői összeülnének, akkor a Svéd Demokraták, a Jobbik, a lengyel Új Jobboldali Kongresszus (KNP), a holland és az osztrák Szabadságpárt (PVV és FPÖ), a görög Arany Hajnal és a szintén nacionalista és euroszkeptikus Független Görögök Pártjal (ANEL), a francia Front National (FN), valamint a belga Flamand Érdek (Vlaams Belang) EP-képviselői 47-en lennének
Ezzel - a jelen állás szerint - övék lehetne az ötödik legnagyobb képviselőcsoport az EP-ben a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek után, ha pedig az eddigi EU-ellenes csoport, a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 38 képviselőjét is ideszámítjuk, akkor 85 képviselővel a szélsőséges, euroszkeptikus nacionalisták a harmadik legnagyobb frakciót alkothatnák.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, már csak azért is, mert a különböző nemzeti mozgalmakat nehéz kibékíteni egymással.
"Sajnálom Nigel, létre fogjuk hozni a magunk csoportját!"
Az unióellenes erők között a vezető szerepért a 24 képviselővel az EP-be jutott francia Front National és a szintén 24 mandátumot szerző brit függetlenségi párt (UKIP) között indult meg a harc. Az FN vezetését az apjától megöröklő Marine Le Pen szerdán Brüsszelben már maga köré gyűjtötte leendő szövetségeseit: a négy-négy mandátumot szerző osztrák és holland Szabadságpártot, a belga, egy mandátumos Flamand Érdeket (Vlaams Belang), valamint a britek csoportját elhagyó, öt képviselővel az EP-be jutó olasz Északi Ligát is.
A történelmi győzelmét hangoztató Le Pen a holland, olasz, belga és osztrák szövetségeseivel azonban még mindig nem tud önálló képviselőcsoportot alkotni, ehhez ugyanis még két országból kellene társakat gyűjtenie. Bár a szerdai sajtótájékoztatón Wilders és Le Pen is biztosra ígérte, hogy három hét alatt, az EP alakuló ülésére találnak még minimum két szövetségest, egyelőre nem tudni, ki is lenne hajlandó csatlakozni hozzájuk, illetve ők maguk kit lennének hajlandóak bevenni a buliba.
A britekhez csatlakozása jelek szerint meg sem fordult Le Penék fejében. "Sajnálom Nigel, létre fogjuk hozni a magunk csoportját!" - üzente a Front National vezetője a brit függetlenségi párti képviselők vezetőjének, Nigel Farage-nak a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján, bár azt nem zárta ki, hogy bizonyos ügyekben együtt fognak működni az angolokkal és szövetségeseikkel.
A Jobbik nem elég szalonképes a franciáknak?
A Jobbik és a nemzetközi porondon kínosnak számító, neonácinak nevezhető görög Arany Hajnal (valamint az EP-be végül be nem jutó bolgár, nyíltan neonáci, cigányellenes Ataka) feketelistán van az európai szélsőségesek számára, úgy tűnik, a három párt egyike sem elég szalonképes Marine Le Penéknek. A Front National elnöke maga egyszerűen csak úgy fogalmazott, túl nagyok az eltérések a politikai programjaikban, ezért semmiképp sincs szándékukban bevenni a frakciójukba egyiket sem a három közül.
A dolog hátterében valószínűleg az áll, hogy míg Le Pen maga is szeretné "rendezni a bevándorlási kérdést", ellenzi az eurót és a túlzott európai integrációt, valójában már évek óta mindent megtesz azért, hogy lemossa pártjáról a "rasszista", "idegengyűlölő", vagy "antiszemita" jelzőt, s ezeket egyszerűen csak a Front National "démonizálásának" nevezi.
Az európai szélsőjobbos, és egyébként bevándorlásellenes pártokat Le Pen szintén nem az idegengyűlölet jegyében próbálja egy táborba terelni, hanem állítása szerint konkrét koncepciójuk van arról, hogyan is nézzen ki az EU: szuverén államokból álljon, amelyek tiszteletben tartják egymást és különböznek egymástól. Meg akarják akadályozni a centralizált intézmények hatalmának kiterjesztését, megkérdőjelezik az euró jogalapját, és persze szeretnék megreformálni a schengeni rendszert.
Le Pen koncepcójához főleg a skandináv országokból akarna még társakat szerezni, de egyelőre kérdéses, ki csatlakozna hozzá. Az EP-választásokon 26,6 százalékot - és ezzel négy mandátumot - szerző Dán Néppárt már múlt vasárnap éjjel közölte, hogy nem hajlandó egy képviselőcsoportba ülni sem a Franciaországban nyertes Front Nationallal, sem a görög Arany Hajnallal, ezért valószínűleg megmaradnak a britek vezette EFD-csoportban.
A közel 13 százalékot szerző, és két politikust is az EP-be delegáló Igazi Finnek viszont szívesen otthagynák a francia szövetségért az euroszkeptikus angolokat, a szintén két képviselőt delegáló Svéd Demokraták pedig már korábban is jó kapcsolatokat ápoltak a formálódó szélsőjobb frakció elődjének számító nemzetközi pártcsaláddal, az Európai Szövetséggel a Szabadságért (EAF).
Ennek a szövetségnek egyébként a Jobbik is tagja volt, 2011-ben azonban Morvai Krisztina kilépett, arra hivatkozva, hogy a szövetséghez tartozás rossz fényt vet rá, többek között azért is, mert a szervezet némely tagja Izrael-párti és magyarellenes nézeteket vallanak. A Jobbik azóta egy másik, összeurópai szélsőséges szövetségnek, az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének (AEMN) az egyedüli olyan tagja, amelynek van egyáltalán képviselője az EP-ben, a többieknek ugyanis most sem sikerült senkit delegálni a parlamentbe. Így tehát nekik sincs esélyük arra, hogy frakciót alakítsanak.
A radikálisabbnak számító szövetségnek ráadásul, mióta tavaly decemberben - Marine Le Pen kérésére - a Front Nationalhoz tartozó utolsó francia politikus is otthagyta, a magyar Kovács Béla lett az elnöke, a francia szélsőjobb pedig így gyakorlatilag teljesen elvált a szerintük is szélsőséges, az EP-ben viszont kizárólag függetlenként megjelenő nemzeti mozgalmaktól.
Kihez állnak az új pártok?
Az EP-ben jelenlévő másik euroszkeptikus csoport, a Nigel Farage vezette EFD viszont most szintén új tagokat keres, hogy megtarthassa a frakcióját. Ám úgy tűnik, ők sem számolnak a Jobbikkal, vagy a katonai múlttal is rendelkező görög Arany Hajnallal. A brit függetlenségieknek még a Front National is túl rasszista, a nacionalista, euroszkeptikus, populista Dán Néppárt viszont nem, rajtuk kívül pedig az EP új pártjait is szívesen magukhoz csábítanák, köztük a komikusból lett politikus olasz Beppe Grillo 5 Csillag Mozgalmát (M5S), az euroszkeptikus lengyel Új Jobboldali Kongresszust (KNP), illetve az egy mandátumot szerző, az Arany Hajnalnál egy fokkal szalonképesebb Fügettlen Görögök Pártját (ANEL).
Az EP-be 17 képviselőt küldő 5 Csillag Mozgalom vezetője mintha hajlana is a britekkel kötött alkura. Beppe Grillo szerdán Nigel Farage-zsal ebédelt, kedélyes fotókat posztoltak a Twitterre, majd az olasz kijelentette, hogy partnere nem rasszista. Más kérdés, hogy mozgalom olasz parlamenti képviselői szerint idegengyűlölő és szélsőjobboldali párttal nem kellene összeülniük.
Met @beppe_grillo for lunch today. Huge personality. Great fun to be with. pic.twitter.com/zbEdNDS90K
— Nigel Farage (@Nigel_Farage) 2014. Május 28.
A német meglepetéspárt, a hét mandátumot is szerző, szintén EU-ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) viszont egyelőre elzárkózik a brit függetlenségi párttal kötött alkutól. Teszik mindezt annak ellenére, hogy Nigel Farage még a választások előtt Németországba utazott, ahol komoly népszerűségre tett szert a párt gyűlésein. Az AfD inkább a főleg lengyel és brit konzervatív képviselőket - és korábban Bokros Lajost is - a soraiban tudó Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportjához szeretne csatlakozni, elítélve mind a Front National-féle rasszistákat, mind a szintén szélsőjobbnak tartott brit függetlenségieket.
Az konzervatív ECR, az EU-ellenes EFD és a Marine Le Pen-féle még nem létező képviselőcsoport közötti osztozkodásból viszont nem csak a Jobbik, vagy az Arany Hajnal marad ki. Egyelőre senki nem próbál közösködni például a németországi EP-választáson bejutott egy szem neonáci NPD-s képviselővel, Udo Voigttal sem. A 62 éves politikust, aki egy egykori SA-tag fia, korábban el is ítélték azért, mert Hitlert "nagy embernek" nevezte nyilvánosan, tagadta a holokausztot és visszakövetelte Németország második világháborús területeit is. Arról nem is beszélve, mekkora feltűnést keltett az "Adj gázt" (Gas geben) feliratú dzsekije egy motoros plakáton.