2014. március. 09. 14:45 MTI Utolsó frissítés: 2014. március. 09. 14:25 Világ

Ukrán válság: diplomáciai lépések

Az ukrán kormányfő az Egyesült Államokba készül megvitatni a krími helyzetet. Eközben az EU egyik vezetője arról nyilatkozott, hogy Moszkva nem zárja el a gázcsapot

"Az Egyesült Államokba utazom, hogy magas szintű találkozókon vitassam meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatainkban kibontakozó feszült helyzet megoldását" - mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben, a vasárnapi kormányülés kezdetén. A látogatás pontos dátumáról és az utazás részleteiről a miniszterelnök nem közölt további információt.

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa eközben arról beszélt, hogy Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt.  Günther Oettinger a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Gazprom orosz energiacég a szállítások folytatásában érdekelt, mert különben nem térülnek meg a beruházásai, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tudja, hogy az országnak szüksége van a földgáz-értékesítésből származó bevételre. 

Az orosz állam a kilencvenes évek végén fizetésképtelenné vált, ami "nem volt annyira régen", hogy a moszkvai vezetés elfelejthetné - mondta az uniós biztos a Wirtschaftswoche hét végén megjelent számában közölt interjúban.

A szállítások esetleges leállítása az EU egészét tekintve "a fogyasztás 14 százalékát érintené" - tette hozzá az uniós biztos, kiemelve, hogy jobb a helyzet, mint 2009-ben, amikor a Gazprom és Ukrajna vitája miatt ellátási válság alakult ki. A tél enyhe volt, ezért eleve több tartalék van a tárolókban, mint egy évvel korábban, az öt évvel ezelőtti válság hatására pedig végrehajtottak egy sor reformot, így egyebek között valamennyi tagországnak kötelező legkevesebb 30 napi fogyasztást fedező stratégiai tartalékot képezni - fejtette ki.
    Ugyanakkor az esetleges gazdasági szankciók miatt az ukrajnai válság komoly veszély, hiszen Moszkva ellenintézkedésekkel válaszolhat a nyugati szankciókra, ami az orosz és az uniós gazdaság szoros kapcsolata miatt hátráltathatja a kilábalást válságból - mondta Günther Oettinger.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.