2014. március. 09. 13:47 MTI Utolsó frissítés: 2014. március. 09. 13:43 Világ

„Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak”

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő a Tarasz Sevcsenko születésének 200. évfordulójára összegyűlt tömeg előtt beszélt Kijevben. Szevasztopolban ugyanakkor a megemlékezés verekedésbe fulladt.

A kormányfő leszögezte: "Ez a mi földünk, egy talpalatnyi sem fogunk átengedni belőle. Jobb, ha tudja ezt Oroszország és annak elnöke". "Mindent megteszünk, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel  rendezzük a (krími) válságot" - mondta. Emlékeztetett: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia garanciát vállalt Ukrajna területi épségéért, amikor 1994-ben ez a szovjet utódállam lemondott atomarzenáljáról. Kifejezte meggyőződését, hogy e két ország minden tőle telhetőt meg fog tenni Ukrajna függetlenségének megőrzéséért. "A független Ukrajna történelmének egyik legnagyobb kihívása előtt állunk" - mondta a kormányfő.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök beszédében idézte az ukrán nemzeti kultúra nagyságaként tisztelt Tarasz Sevcsenko ukrán költőt és prózaírót, aki másfél évszázada így fogalmazott: „Harcoljatok – ha harcoltok, Isten is megsegít benneteket!” 

 Az évforduló alkalmából több ezer ember gyűlt össze Kijevben Sevcsenko szobránál, ahol elénekelték nemzeti himnuszukat, majd egyperces néma csenddel adóztak a kijevi februári tüntetésekben életüket vesztők emlékének. Az AFP szerint egyébként ugyanezen a napon Donyeckben Moszkva-barát tüntetők is egyperces néma csenddel emlékeztek meg a kijevi tüntetésekben meghalt - Viktor Janukovics volt elnök védelmét ellátni hivatott - rendfenntartókról.

A Sevcsenko-évfordulóra Szevasztopolban utcára vonult mintegy kétszáz ukrán tüntető megemlékezését megzavarta mintegy száz Moszkva-barát aktivista, aki gumibotokkal felfegyverkezve megtámadta az ünneplők védelmére kirendelt rendfenntartó erőket.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.