Pszichológusok ajánlották fel segítségüket a kijevi Majdan tér harcaiban részt vevő tüntetőknek, ők azonban sértőnek tekintik, hogy problémáikat egyesek pszichikai rendellenességként igyekeznek feltüntetni.
Ukrán pszichológusok bejelentették, hogy csoportterápiát tartanának a Majdan tér tüntetőinek, akik szerintük a harcok okozta traumától szenvednek és képtelenek visszatérni a normális életbe, jelenti az Euromaidan, a tüntetők Facebook-oldala. Bár az egykori ellenzék a forradalom győzelmét ünnepli, a tüntetőknek pedig azt üzeni, hogy hazamehetnek, a tiltakozók jó része továbbra is úgy érzi, követeléseik nem teljesültek, az új kormányban pedig épp olyan kevéssé bíznak, mint elődjében. A teret elfoglaló, a polgárháborús állapotok által megviselt tüntetők rendkívül agresszívek és bizalmatlanok a politikusokkal, újságírókkal, sőt, az egyszerű állampolgárokkal szemben is. Viselkedésük a pszichológusok szerint a „valódi” háborúk veteránjaiéhoz hasonlít, akik képtelenek megérteni, hogy a harcok véget értek. Az egyik, a VZ.ua ukrán hírportálnak nyilatkozó szakember szerint azonban egyelőre senki nem jelentkezett foglalkozásaikra.
„Annak, aki egy ideig rendkívül intenzív érzelmek hatása alatt élt, legyen szó félelemről vagy csodálatról, nehézséget jelent a visszatérés a kevésbé erős, hétköznapi érzések világába. Ez persze az egyes emberek konkrét szerepétől és helyzetétől is függ. A frontvonalban harcoló, érzelemközpontúbb és kevésbé racionális aktivistáknak nehezebb lesz a visszatérés a normális kerékvágásba, mint azoknak, akik csak a kórházakban vagy a konyhán segítettek. Akik részt vettek a harcokban, hiányolni fogják az erős érzelmeket, amelyeket a forradalom révén kerestek és megtaláltak” – mondta Alekszej Sner pszichológus.
A hírportál által megkérdezett tüntetők azonban rendre elutasítóak a pszichológusokkal szemben, akik szerintük csak „kísérleti egerekként” használnák őket, lelkiállapotukról pedig nem szívesen beszélnek idegeneknek, mert úgy érzik, azok úgysem értenék meg őket. „Nem megyek pszichológushoz, még ha ő hív magához, akkor se. Csak elvennék a lelkemet, kiforgatnák az egészet, hogy aztán cikkeket írhassanak a „Majdan-szindrómáról”. Nem adom meg nekik ezt az örömöt” – mondta a lapnak egyikük.
Egy másik tüntető a lap kérdésére elismerte, hogy a harcok megviselték lelkileg és bizalmatlanabbá vált az emberekkel szemben, azonban úgy látja, csakis saját maga, családja és aktivista barátai segítségével oldhatja meg problémáit. „Ki nem őrülne meg ilyen helyzetben? Az ember egy pillanatig sem érezheti magát biztonságban. Az anyósom minden nap felhív, hogy megkérdezze, élek-e még. Kimerültek vagyunk, és nem bízunk senkiben, aki nem érezte velünk együtt a puskapor szagát. Kergettem már el személyesen újságírókat, akik faggatni próbáltak, és idegesít, hogy állandóan fényképeznek. Ők mind csak turisták, akik nem értenek semmit az egészből. A pszichológus nem törődne velem, azt hiszitek, ez nekem nem tűnne fel? Elbeszélgetne velem, aztán másnapra elfelejtene mindent. Inkább beszélgetek az itteni srácokkal, akik ugyanazt élték át, amit én” – nyilatkozta a magát Vaszilijnek nevező aktivista.