Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A világ kedden az amerikai titkosszolgálat tömeges megfigyelései ellen tiltakozott. A CIA és az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal piszkos ügyei azonban nem csak az utóbbi években kerültek napvilágra. Most annak az embernek a krimibe illő sztoriját mutatjuk be, aki először mert mélyebbre ásni, a hírszerzés titkos aktáiba.
Otis Grey Pike, egykori demokrata képviselő 2014. január 20-án, 92 éves korában halt meg. Hiába vonult azonban vissza az aktív politizálástól már 1979-ben, az amerikai közvélemény továbbra is úgy emlékezik rá, mint az emberre, aki alaposan felbolygatta az amerikai hírszerzés addig alig ismert belügyeit.
Az ember, aki túl messzire ment
A CIA és az amerikai hírszerzés történetének egyik legválságosabb időszakában, a Watergate-botrány kirobbanása után, 1975-ben Pike a róla elnevezett bizottság vezetőjeként kíméletlenül bírálta a hírszerzés átláthatatlan működését.
Munkássága során olyan kényes ügyekre derített fényt, amelyeket legszívesebben örökre titokban tartottak volna. Többek között kiderült, hogy az amerikai tikosszolgálat a maffiát használta volna fel Fidel Castro meggyikolására, de voltak tervek többek között Kongó, Dominika, Chile és Vietnam vezetőinek kiiktatására is. Pike jelentése ébresztette rá végleg az amerikai közvéleményt arra, hogy az 1947 óta működő CIA tömegesen megfigyeléseket végez az országon belül is.
"Azért indítottam ezt a vizsgálatot, hogy meggyőzödjek arról, hogy mindig is hazudtak nekem, és azért, mert elegem lett abból, hogy állandóan hazugságokat hallgassak" – nyilatkozta Pike egy 1976-os interjúban. A bizottság végül egy 338 oldalas jelentést készített a titkosszolgálatok belső ügyeiről, aminek célja az volt, hogy átláthatóbbá tegye a CIA és az NSA működését, illetve hogy elejét vegye a tikosszolgálatok további kétes, külföldi akcióinak. Végül, nem túl meglepő módon, a képviselőház úgy döntött, a jelentés titkos marad, ám nem sokkal később annak egy részletét mégis közölte a Village Voice nevű újság.
Pike a Pentagonnal sem bánt kesztyűs kézzel, és "színtiszta csalásként" jellemezte a katonai szervezet pénzügyeit.
Pike 1976-ban már nem indult el a képviselőválasztáson. Visszavonulásában nagy szerepet játszott egyre inkább elmérgesedő viszonya a Fehér Házzal és a CIA vezetőivel. A CIA akkori igazgatója, William Colby azzal vádolta Pike-ot és bizottságát, hogy csak politikai céljaik vannak a CIA "bemocskolásával". Később olyannyira összetűzésbe került a bizottság és a CIA, hogy Colby egyenesen leseggfejezte a képviselőt, és úgy nyilatkozott, Pike-ék úgy akarják beállítani a szervezetet, mintha az maga az ördög lenne.
Pike egyre inkább kellemetlen figurává kezdett válni az USA akkori elnökének, a republikánus Gerald Fordnak a szemében is. Így aztán Ford és közvtelen környezete mindent megtettek azért, hogy Pike kutatómunkája örökre titkosítva maradjon. A bizottság munkája során folyamatosan falakba ütközött, így aztán belefáradva az egyre kilátástalanabbá váló helyzetbe, Pike a visszavonulás mellett döntött.
Ma többen úgy vélik, hogy a Pike, és a vele párhuzamosan vizsgálodó Frank Church által vezetett szenátusi bizottság munkájának következménye volt a CIA és az amerikai hírszerzés működésének átfogó reformja. Később a CIA vezetői is úgy nyilatkoztak, a bizottság munkája fordulópontot jelentett a szervezet működésében.
A nap, amikor visszavágunk
Február 11-én több mint ötezer weboldal és szervezet, köztük a Tumblr, a Reddit, a Mozilla, a Greenpeace és az Amnesty International csatlakozott az NSA egész világra kiterjedő tömeges titkosszolgálató-kormányzati megfigyelése ellen indított akcióhoz – számoltunk be az eseményről még korábban. A The Day We Fight Back akció közvetlen célja, hogy az amerikai képviselők megszavazzák az NSA hatalmának korlátozásáról szóló módosításokat.
Az NSA egész világra kiterjedő megfigyeléseinek módszereire még tavaly júnusban derült fény, decemberben pedig a The Washington Post kiszivárogtatott titkos dokumentumokra és amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal naponta csaknem 5 milliárd adatot gyűjt be a világon a mobiltelefonok tartózkodási helyéről.
Cecilia Malmström, az Európai Unió belügyi biztos a botrányról úgy nyilatkozott, az NSA "ellenőrizhetetlen szörnyeteggé vált", miután kiderült, hogy az amerikai nemezetbiztonsági hivatal más prominens személyek mellett a német kancellár, Angela Merkel telefonját is lehallgatta.
| "Az ember nem játszhatja örökké ugyanazt a meccset" |
Otis Grey Park 1921-ben született, és 6 évesen vesztette el szüleit, ezután távoli rokonok nevelték fel. A második világháborúban repülőpilotaként 120 bevetésben vett részt, majd a háború végeztével fejezte be egyetemi tanulmányait a Columbia egyetem jogi karán. Néhány évnyi szakmabeli munka után, 1958-ban indult először a demokraták jelöltjeként a képviselőválasztáson egy híresen republikánus körzetben. Elsőre nem jutott be a képviselőházba, de két évvel később már sikerrel járt. "Azt szoktam mondani, hogy három oldalról víz, a negyedik oldalról a republikánusok vesznek körbe" – utalt egyszer választókörzetének erősen republikánus hagyományaira. "Az ember nem játszhatja örökké ugyanazt a meccset" – búcsúzott Pelé szavaival a politikától. 81 éves korában, felesége 6 évvel korábbi halála után másodszor is megházasodott. Utolsó éveiben már csak legkedvesebb hobbijának, a hajózásnak élt. |
