A Time 1927 óta minden évben megválasztja az év emberét, akkor az Atlanti-óceánt leszállás nélkül először átrepülő Charles Lindbergh-et. Az év embere cím nem feltétlenül jelent pozitív megítélést, 1938-ban például Adolf Hitler, 1939-ben és 1942-ben Joszif Sztálin szerepelt a magazin címlapján. A tízes listán most is van olyan személy, aki aligha nyerhetne egy népszerűségi szavazáson: Bassár el-Aszad szíriai diktátor nevéhez a két és fél éve dúló, több mint százezer áldozatot követelő polgárháború fűződik.

Vitatott megítélésű jelölt Ted Cruz texasi republikánus szenátor is, aki szeptemberben több mint 21 órán keresztül beszélt a szenátusban, hogy megakadályozza az Obamacare néven ismert egészségügyi reform szavazását. Jellemző a Time szerkesztőinek munkamódszerére, hogy a rövidített listán szerepel a másik oldalt képviselő Kathleen Sebelius egészségügyi miniszter is.

Barack Obama elnök ismét a jelöltek közt van, ha őt választja a szerkesztőség, Franklin D. Roosevelt után ő lehet a második amerikai elnök, aki háromszor is az év embereként szerepel a címlapon. A tízes listán szerepel ugyanakkor Hasszán Rohani iráni államfő neve is, aki azzal érdemelheti ki az elismerést, hogy hosszú idő után előre mozdította az iszlám köztársaság atomprogramjáról folytatott nemzetközi tárgyalásokat.

A tízes listán ott van még a katolikus egyházat modernizálni próbáló Ferenc pápa, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkait kiszivárogtató Edward Snowden, Jeff Bezos, az Amazon alapítója, az Egyesült Államokkal a melegházasságért pereskedő Edith Windsor, és Miley Cyrus énekesnő is, akit az MTV nemrég az év legjobb előadójának választott.