Védelmébe vette az iráni nukleáris programról aláírt átmeneti megállapodást hétfőn San Franciscóban Barack Obama amerikai elnök, és egyben kifejtette a diplomácia szerepével kapcsolatos álláspontját is.

Az elnök szerint a genfi megállapodás az első lépést jelenti az iráni nukleáris programmal kapcsolatos amerikai aggályok megoldása felé. Emlékeztetett rá: első elnökválasztási kampánya idején kijelentette, hogy az amerikai vezető szerep új korszaka érkezett el, amely Irakban és Afganisztánban lezárja a háború évtizedét.

"A Föld legerősebb és leghatalmasabb nemzeteként realista és elvi diplomáciába kezdtünk még az ellenségeinkkel is, hogy megkezdjük Szíria vegyi fegyvereinek elpusztítását, és hogy egy évtized után először valódi korlátok közé szorítsuk Irán nukleáris programját" – fogalmazott az elnök.

Obama hangsúlyozta, hogy szilárdan hisz az ötven éve meggyilkolt Kennedy elnök szavaiban, miszerint "sohase tárgyaljunk félelemből, de sohase féljünk tárgyalni". Az elnök szerint a szankciókkal is megerősített diplomáciának köszönhető, hogy sikerült útját állni az iráni atomprogram folytatásának, s annak egyes kulcselemeit vissza fogják fejleszteni.

Mint mondta, az iráni nukleáris létesítmények szigorú ellenőrzése mellett folytatódnak majd a diplomáciai erőfeszítések egy olyan, átfogó megoldás érdekében, amely végleg szertefoszlathatja az iráni nukleáris programmal kapcsolatos aggodalmakat. Barack Obama szerint, ha Irán él a lehetőséggel és csatlakozik a nemzetközi közösséghez, akkor elkezdődhet a Washington és a Teherán között kialakult bizalmatlanság felszámolása.

"Ebből semmi sem megy majd könnyen. Hatalmas kihívások maradtak még, de nem csukhatjuk be a diplomácia ajtaját, és nem zárhatjuk ki a világ problémáinak békés megoldását. Nem kötelezhetjük el magunkat a konfliktus végtelen ciklusa mellett. A kemény beszéd és a fenyegetőzés politikai szempontból könnyűnek tűnhet, de nem ez a helyes a biztonságunk szempontjából" – mondta az amerikai elnök.

Az iráni nukleáris programról megkötött átmeneti megállapodással kapcsolatban továbbra is ellentétes vélemények látnak napvilágot az amerikai sajtóban. A liberális The New York Times vezércikke szerint például "senki sem vitathatja komolyan", hogy az ideiglenes megállapodás biztonságosabbá tette a világot. A konzervatív The Wall Street Journal ezzel szemben azt állította, hogy Irán az egyezségnek köszönhetően "óriási lépést tett afelé, hogy de facto nukleáris hatalommá váljon".