2013. október. 31. 21:26 MTI Utolsó frissítés: 2013. október. 31. 21:26 Világ

Kínaiak vagy oroszok? - kémkedési botrány Finnországban is

Kémkedési botrány robbant ki Finnországban is csütörtökön, de a titkos amerikai adatgyűjtéstől függetlenül: a külügyminiszter megerősítette, hogy külföldi hackerek betörtek a kormányzati kommunikációs rendszerbe.

Erkki Tuomioja nem mondta meg a sajtónak, hogy ki kémkedett, de a hírt elsőként publikáló finn MTV3 magántelevízió szerint Oroszországot és Kínát gyanúsítják. "Megerősíthetem, hogy komoly, hosszú ideig tartó kémkedés történt a minisztérium adathálózatában" - jelentette ki Tuomioja, de hozzátette, hogy a legfontosabb információkhoz nem fértek hozzá az adatkalózok, mert azokat máshol tárolták. 

A televízió - a forrásai megjelölése nélkül - arról számolt be, hogy a külföldi kémek valószínűleg a Finnország és az Európai Unió közötti adatforgalmat "csapolták meg" éveken át. Finnország az év elején figyelt fel a behatolásra, és értesítette az unió kormányait. A gyanúsított országokat akkor nevezik meg, amikor a rendőrség nemzetbiztonsági szolgálata a végére jár az ügynek - közölte Tuomioja.

Egy finn informatikus tudomása szerint külföldről küldtek jelzést Helsinkinek, és ez segített leleplezni a kémkedést. "Nagyon kínos a tény, hogy nem maga Finnország fedezte fel a kémtevékenységet hosszú évek alatt" - mondta.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.