A strasbourgi székhelyű bíróság azt is előírta Madridnak, hogy fizessen 30 ezer euró (8,81 millió forint) kártérítést a bebörtönzött Inés del Río Pradának, akit huszonhárom ember meggyilkolásában, valamint pokolgépes merényletek elkövetésében vállalt szerepéért ítéltek el 1989-ben.

Spanyolországnak eredetileg 2008-ban kellett volna szabadlábra helyeznie számos elítélt ETA-terroristát, köztük Río Pradát is, de a spanyol bíróságok az áldozatvédelmi csoportok nyomására meghosszabbították büntetésüket.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban úgy vélte, hogy Spanyolország gyakorlata sérti az elítéltek alapvető emberi jogait. "Tekintettel arra, hogy minél előbb véget kell vetni a jogsértéseknek, a bíróság arra szólítja fel a spanyol hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb engedjék szabadon Inés del Río Pradát" – olvasható a strasbourgi bíróság közleményében.

A politikai erőszak áldozatait védő Voices Against Terrorism csoport arra szólította fel Mariano Rajoy spanyol kormányfőt, hogy ne tegyenek eleget a bíróság határozatában foglaltaknak.

A strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletei kötelező érvényűek, de betartásuk kikényszerítésére a testületnek nincsenek eszközei.

Río Pradát eredetileg több mint háromezer évre ítélték, azonban a spanyol törvények szerint a büntetés felső határa "mindössze" harminc év, ráadásul ebből még lejöhet a jó magaviseletért és a börtönben végzett munkáért járó kedvezmény.

Az asszonyt ennek értelmében már a harmincéves büntetése letöltése előtt szabadlábra kellett volna helyezni, de a spanyol bíróság 2006-ban megalkotta az úgynevezett Parot-doktrínát, amelynek lényege, hogy a kedvezményeket nem a maximálisan kiszabható harminc évből, hanem az elítélt által elkövetett összes bűncselekményért összesen járó büntetésből kell levonni – Inés del Río Prada esetében például háromezer évből. A doktrína alkalmazásának következménye, hogy ezek az elítéltek semmiképpen nem szabadulhatnak harminc évnél hamarabb.

A Parot-doktrínát többé-kevésbé a terrorcsoport tagjaira szabták, elnevezését is az ETA egyik tagjáról, Henry Parotról kapta, akinek ügyében először alkalmazták.

Az ETA a Spanyolország északi és Franciaország délnyugati részén elterülő Baszkföld függetlenségéért küzd, a hatvanas évek végétől végrehajtott több mint negyven terrortámadásának 829 áldozatot tulajdonítanak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt terrorista szervezetként tartja számon. Utoljára 2009. augusztus 9-én hajtottak végre merényletet, 2011. október 20-án pedig bejelentették, hogy végleg lemondanak az erőszakról.