2013. október. 16. 20:12 MTI Utolsó frissítés: 2013. október. 16. 20:04 Világ

Falat épít a török határra Bulgária

Bulgária harminc kilométer hosszú, három méter magas falat emel törökországi határánál a menekültek példátlan mértékű áradatának szabályozására - közölte szerdán egy bolgár tisztségviselő.

A "védőkerítés" építését a határtérség biztonságának javítása érdekében olyan szakaszon tervezik, ahol eddig a menekültek 85 százaléka lépte át Bulgária határát - közölte Vasil Marinov bolgár belügyminiszter-helyettes. A politikus hozzátette: céljuk, hogy a menekültek Szvilengrad határátkelőnél utazzanak be az országba, és így szabályszerűen regisztrálhassák őket. A falat Elhovo város közelében építik, a költségek mintegy 2,5 millió eurót (több mint 737 millió forintot) tesznek ki.

Egy héttel korábban a belügyminisztérium közzétette, hogy 124 illegális bevándorlót fogtak el a hatóságok a török-bolgár határszakaszon, közülük 91-en Szíriából érkeztek a kelet-európai országba. Ugyancsak a múlt héten a bolgár parti őrség egy fedélzetén 24 afgán illegális bevándorlót szállító hajót tartóztatott fel a Fekete-tengeren, nyolc kilométerre a Kaliakra-foktól. 

A bolgár biztonsági erők az év eleje óta több mint 6500 menekültet tartóztattak fel, akik illegálisan lépték át az ország határát. A bevándorlók majdnem minden esetben Törökország felől érkeznek Bulgáriába, az utóbbi időben naponta mintegy száz fő.

A jelenlegi trendek alapján az év végéig közel 11 ezer menekült érkezését várják Szíriából a bolgár hatóságok, ugyanis a kelet-európai ország az Európai Unió egyetlen tagja, amelyet szárazföldi úton is megközelíthetnek a szíriai polgárháború elől menekülők.

A hidegháború idején Bulgária 143 kilométer hosszú szögesdrót-kerítést emelt, hogy megvédje a Törökországgal határos, 210 kilométer hosszú területet. A kerítés nagy részét azonban lebontották, amikor az ország 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.