Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Évek óta képtelen megbirkózni a Kelet-Európából, elsősorban Romániából érkező romákkal Franciaország, a szocialista belügyminiszter pedig legszívesebben le is mondana az integrációs kísérletekről. Bár helyi kezdeményezések vannak a nyomortanyákon élők helyzetének rendezésére, az önkormányzatok az államra mutogatnak, amely viszont nem képes életképes megoldással előállni.
Rendesen kiakasztotta a francia liberális közvéleményt a minap Manuel Valls belügyminiszter, amikor a France Inter rádió egyik műsorában kifejtette nézeteit a franciaországi cigánykérdésről. A szocialista politikus közölte, illúzió, hogy kizárólag egy befogadó társadalmi attitűddel meg lehetne oldani a Kelet-Európából érkező, és illegális nyomortanyákon élő romák helyzetét, ezért a megoldást szerinte is az jelenti, ha egyszerűen felszámolják a telepeket, a romákat pedig gyakorlatilag hazaküldik. A belügyminiszter nem most először fejtette ki radikális nézeteit a kérdésről, már márciusban is azt mondta, hogy a romáknak két lehetőségük van: "Romániában maradni, vagy visszatérni oda".
A franciaországi illegális telepek felszámolása három éve kezdődött, amikor a konzervatív Nicolas Sarkozy elnök és belügyminisztere a rendteremtés jegyében azt tűzte ki célnak, hogy a városok peremvidékén, közterületeken létrejövő nyomortanyákról egyszerűen elzavarják az ott élőket, a kelet-európai, főleg Romániából és Bulgáriából érkező romáknak némi pénzt adnak, és hazaküldik őket. Sarkozy idején a hazatérést választók a felnőttek után 300, míg a gyermek után100 eurót kaptak. Igaz, maga a pénzbeli segítség is létezett már korábban: 2008-ban 8200-an, 2009-ben pedig több mint tízezren éltek vele, bár ezzel nem csökkent a romák száma az országban. Manuel Valls a komoly felhördülést kiváltó rádióadásban ezért azt is kifejtette, ezt az összeget lecsökkentették (50 euró/felnőtt, 30 euró/gyermek), így azok, akik eddig ezzel visszaéltek, most már tudják, hogy Franciaország szigorú politikát folytat, amely "tiszteletben tartja az embereket, de nem tartja tiszteletben a nyomortanyákat" – mondta.
"Rasszista" a belügyminiszter?
A belügyminiszter nyilatkozata leginkább a kormánykoalícióban is jelen lévő zöldeket (Europe Écologie) sokkolta. Elnökük, Cécile Duflot lakásügyi miniszter azzal vádolta kollégáját, hogy veszélybe sodorta a köztársasági értékeket, egy párttársa pedig Twitter-üzenetben kimondottan rasszistának nevezte a belügyminisztert. Valls természetesen kikérte magának a kritikát, és kijelentette: nem kér bocsánatot, bár sajnálja, hogy a vita elmérgesedett. A francia kormányban végül az elnök, Francois Hollande vágott rendet, amikor szerdán arra kérte Jean-Marc Ayrault miniszterelnököt, hogy ezentúl jobban hangolja össze a kabinetben a munkát és a kommunikációt, a romatelepekkel kapcsolatban pedig közölte: azok felszámolásakor is tiszteletben kell tartani az ország értékeit és törvényeit.
A romák integrációjáról szóló vitát amúgy az pezsdítette fel, hogy egy észak-franciaországi kisváros, Wasquehal polgármestere, Gérard Vignoble két hete nyílt levélben fordult az elnökhöz: arra hívta fel a figyelmet, hogy bár néhány nappal korábban felszámoltak Lille-ben egy illegális telepet, a problémát ezzel korántsem oldották meg, az ott élők ugyanis egyszerűen csak átköltöztek máshová. A polgármester kitért arra is, hogy a romák "nem a mi életmódunkhoz alkalmazkodva viselkednek", ezért azt kérte: ne helyi, hanem országos és európai szinten próbálják meg kezelni a problémát.
Franciaországban fél év múlva tartanak helyhatósági választásokat, a romakérdés rendezésének sikere vagy kudarca pedig valószínűleg komoly súllyal fog latba esni a választók szemében. Tény, a szocialista-zöld kormány nem most kezdett el foglalkozni a kérdéssel: egy 2012 augusztusában kiadott utasításban az illegális telepek felszámolásának emberi módját vázolták fel, azt is szem előtt tartva, hogy alternatív megoldásokat kell keresni az egyes telepekről kiutasított embereknek.
11 év Franciaországban, 15 kiutasítás
A jogvédők és a zöldek így most elsősorban azt kritizálják, hogy a gyakorlatban még az utasításban foglaltakat sem tartották be, az pedig nyilvánvaló, hogy a telepek egyszerű felszámolása nem oldja meg a kérdést.
Az Amnesty International múlt héten közölt jelentésében példaként idézi egy 26 éves roma nő, Adela történetét, aki 2002-ben érkezett Franciaországba, és azóta már 15-ször utasították ki onnan. Elmondása szerint legutóbb a Párizstól délre fekvő Grigny egyik illegális táborában élt férjével, valamint 5, 8 és 11 éves gyermekeivel, április 3-án reggel azonban ezt a tábort is felszámolták. "A rendőrség reggel 7.30-kor jött, de mi már 5.30 óta fent voltunk, felkeltettünk a gyerekeket is. 15 percet adtak nekünk, hogy elmenjünk. Nem tehetsz semmit ellene, ez a munkájuk. Nekünk nincs bajunk a rendőrökkel, ez nem az ő hibájuk. Nincs semmi értelme, hogy ellenállj, ugyanúgy elmész, mint mindenki más" – mesélte legutóbbi élményét Adela, aki a tábor felszámolása után két hétig különböző hotelekben élt, majd végül visszatért Grignybe a családjával egy másik, de szintén illegális telepre, ezalatt az idő alatt pedig a gyerekei sem voltak iskolában.
Az Amnesty rámutat, a romák kiutasítása az európai uniós és a nemzetközi jog szerint is illegális, rontja az emberek életminőségét, törést okoz az iskoláztatásban, traumatikus hatással van a gyermekekre, az emberi méltóság ellen van, és összességében teljesen kudarcra ítéli az integráció folyamatát.
Mintaváros és integráció?
A francia sajtóban "roma mintavárosként" emlegetik azonban a szintén Párizs melletti Montreuil-t, ahol a zöldpárti Dominique Voynet polgármestersége alatt egy mintegy száz roma családot érintő programot indítottak el, hogy a nyomortanyákhoz képest jobb körülmények között helyezzék el azokat, akik nem utasítják el az integrációt. A családokat mobil házakban helyezték el két helyszínen, ahol van közös konyha, vizesblokk, és dolgozik mellettük körülbelül tíz szociális munkás is, aki segíti az ott élőket. A családoknak két alapfeltételt kell teljesíteniük: a gyerekeket iskolába kell járatni, a lakásokért pedig havonta egy jelképes, 30 eurónyi lakbért kell fizetni.
A programban ellenben csak olyanok vehetnek részt, akiknek van rendes tartózkodási és munkavállalási engedélyük és munkájuk, a mobilházak, illetve a sátortáboroknál még mindig jobb elhelyezést biztosító lakókocsik így elsősorban a lakhatási körülményeiken segítenek. A polgármester azonban elismerte, volt lemorzsolódás a programban: körülbelül tíz család magától lépett ki, tíz másikat pedig azért tettek ki a projektből, mert nem tartották be a feltételeket.
A romakérdés szempontjából Franciaországban az egyik legkritikusabb helyzet Lille környékén alakult ki. Martine Aubry, a város szocialista polgármestere ezért a környék polgármestereivel közösen próbálja rendezni a helyzetet. Az ő számításai szerint mintegy 2500-2600 roma élhet a környéken, az e heti megbeszélésen pedig végül mintegy 1500 befogadásáról döntöttek is – a montreuil-ihez hasonló átmeneti szállások biztosításával. A többi ezer ember esetében azonban úgy döntöttek: róluk az államnak kell gondoskodni, tehát a kormányfőhöz fordultak.
A Franciaországban élő 15-20 ezer roma helyzetének rendezésére és integrálására azonban nincs megoldása az államnak, a Montreuil és Lille példájához hasonló helyi kezdeményezésekre pedig Manuel Valls belügyminiszter az ominózus rádióinterjúban azt mondta, ezek csak néhány családot érintenek, az ilyen lépések pedig nem jelenthetnek megoldást a kérdésre. Így valószínűleg marad az, amit Valls kijelölt: felszámolni a telepeket és hazaküldeni a romákat.
Riogatás 12 millió romával
A franciák többsége pedig egyetért a belügyminiszterrel és a módszereivel is: egy múlt heti közvélemény-kutatás szerint 93 százalékuk állítja: a romák nem tudnak beilleszkedni. Most szerdán egy másik felmérés pedig egyenesen azt mutatta, hogy a franciák 65 százaléka Valls-nak ad igazat a zöld miniszterrel, Duflot-val szemben.
Az illegális telepek és a romakérdés rendezését már csak azért is sürgetőnek tartják, mert januártól megszűnik a korlátozás, amely szerint a román és bolgár állampolgároknak külön munkavállalási engedélyre van szükségük Franciaországban, és ha munkát vállalnak, akkor is csak egy körülbelül 300 munkakört tartalmazó listáról válogathatnak – elsősorban az építőipar, a mezőgazdaság és a vendéglátás területéről.
A szélsőséges Front National elnöke, Marine Le Pen a munkaerőpiac megnyitásával kapcsolatban már most legalább 50 ezer újonnan Franciaországba érkező romával riogatja a közvéleményt, emlékeztetve arra, hogy 2014 január elsejétől a "Romániában, Bulgáriában és Magyarországon élő 12 millió romának lehetősége lesz arra, hogy bárhol elhelyezkedjenek Európában".
Komoly felzúdulást váltott ki a cigánytelepek felszámolása Franciaországban
Franciaország nem hivatkozhat a romákra Románia schengeni csatlakozásának akadályozásakor
Gyerekbetörőket dolgoztató roma bandevezérek pere kezdődött Franciaországban
