2013. szeptember. 08. 16:38 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 08. 16:27 Világ

Nem biztos, hogy az USA kikéri az ENSZ véleményét Szíriáról

Az amerikai külügyminiszter szerint hazája nem zárja ki, hogy esetleg az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul egy Szíriáról hozandó határozat érdekében, ha a világszervezet ellenőrei elkészítik helyszíni jelentésüket.

John Kerry erről vasárnap beszélt a francia fővárosban, ahol többek között katari kollégájával, Kalid al-Attijával tárgyalt. Mint fogalmazott, Barack Obama elnök még nem hozott végleges döntést a kérdésről.

Kerry eredetileg Rómába utazott volna, ám végül a francia fővárosban találkozott az Arab Liga küldötteivel.
Mint a velük folytatott eszmecsere után elmondta, Obama még nem döntötte el, mikor kerüljön sor a Szíria elleni katonai csapásra. "El fogja dönteni, mihelyst eljön annak az ideje" - fogalmazott Kerry.
Arról is beszámolt, hogy a kormány videofelvételeket köröztet, így akarva meggyőzni az amerikaiakat és a kongresszus tagjait egy Szíria elleni katonai fellépés szükségességéről. A videók egyértelműen azt mutatják, hogy az augusztus 21-i mérgesgáz-támadás olyan esemény volt, amelyet az Egyesült Államok nem hagyhat figyelmen kívül.
Kerry szerint a gáztámadás megtorlása egyúttal jelzés volna Irán és a radikális Hezbollah szervezet számára is. Máskülönben mind a ketten azt hihetnék, hogy semmilyen következménnyel nem jár, ha nemzetközi egyezmény által tiltott fegyvereket vetnek be - hangoztatta.
Párizsi sajtóértekezletén az amerikai külügyminiszter azt is közölte, hogy Izrael és a Palesztin Hatóság képviselői készek folytatni július végén elkezdett közvetlen tárgyalásaikat. Mint hozzátette, ő maga hamarosan találkozni fog az izraeli kormányfővel.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 16. 19:30

Rendszerváltás 35 – Belarusz, az ország, amely alól kidőlt a Szovjetunió

A totális szovjetorosz elnyomás sikerrel járt a nemzeti kultúra felszámolására indított hadjáratával, a gazdasági mutatók jók voltak, így az általános életszínvonal is szovjet viszonylatban magasnak volt tekinthető és ebből kifolyólag egészen a ’80-as évek második feléig Belarusz lakosságának nagy része semmiféle komoly változásra nem vágyott. Aztán jött Csernobil és utána egymást követően potyogtak ki a szó szoros értelmében vett csontvázak a szovjet múlt rég eltemetett szekrényéből. Ám még ezek sem ingatták meg a tagköztársaság népének bizalmát a szovjet keretrendszerben, és ha nem omlik össze a Szovjetunió, Belarusz talán még ma is önként és dalolva lenne a része. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemzővel, a posztszovjet térség szakértőjével beszélgettünk.