A bevándorlás-ellenes jobboldal áll nyerésre Norvégiában
A bevándorlás-ellenes jobboldali populistákat is magában foglaló, konzervatívok vezette polgári tömörülés a szeptember 9-én esedékes norvég parlamenti választások legvalószínűbb befutója három, pénteken megjelent közvélemény-kutatási eredmény szerint is.
A Verdens Gang (VG) című bulvárlap honlapján közzétett felmérés szerint a 169 tagú törvényhozásban 96 mandátumot, vagyis abszolút többséget tud szerezni a konzervatív párt (Höyre) és három másik polgári párt - a Haladó Párt (FP), a liberális párt és a kereszténydemokrata párt - alkotta tömb.
A távozó koalíció, amely a Jens Stoltenberg kormányfő vezette munkáspártot (DnA), a szocialista balodalt (SV) és a centrumpártot (SP) egyesíti, 72 képviselői helynél többre nem számíthat a választások után - derül ki a 2087 ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatásból. Ugyanilyen erőviszonyokat vetít előre a TV2 televíziós csatorna megbízásából végzett felmérés is, amelynek során 1998 embert kérdeztek meg.
Egy harmadik, az Aftenposten című norvég napilapban publikált közvélemény-kutatás pedig még ennél is biztosabb győzelmet, összesen 99 mandátumot jósol a polgári tábornak, míg 69-et a baloldali szövetségnek.
Miközben a jobboldal győzelme szinte biztosra vehető, a koalíció pontos jellegével kapcsolatban még vannak kétségek. A négy jobboldali párt közös célja Stoltenberg megbuktatása, az új kormány körvonalairól, illetve a pontos politikai programról azonban még nem született megállapodás közöttük. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a választások eredményeként kisebbségi kormány jön létre a konzervatívok és az FP összefogásával, az ő koalíciójukat pedig a két jobbközép párt támogatja majd a parlamentben.
A gazdasági válságtól megkímélt Norvégiában a választási kampány elsősorban az egészségügyre, az oktatásra, az adórendszerre, valamint a hatalmas kőolajvagyon hasznosítására összpontosult.
A 2005 óta hivatalban lévő Stoltenberg népszerűsége az évek során megkopott; a kormányfőt sok bírálat érte amiatt, hogy a hatóságok nem léptek fel elég erőteljesen az Anders Behring Breivik által 2011. július 22-én elkövetett mészárlás során.