Higgadt elhatározás és új esély a nemzetközi közösség egységének megteremtéséhez, hogy a washingtoni vezetés kongresszusi felhatalmazást kér a szíriai kormányerők ellen tervezett katonai csapáshoz - értékelte az amerikai elnök döntését vasárnap a német külügyminiszter.

Guido Westerwelle szerint Barack Obama szombati bejelentése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok nem dönt elhamarkodottan, hanem körültekintően megfontolja, miként járjon el a szíriai gáztámadás nyomán előállt helyzetben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pedig ezzel időt nyert az egységes álláspont kialakítására. (John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette: a vizsgálatok szerint szarint vetettek be a támadás során.)

"Borzalmas vegyi fegyverek"

A nemzetközi közösség nem nézheti tétlenül a "borzalmas vegyi fegyverek" bevetését, ami először fordul elő a 21. században. "Különösen Oroszországnak kell konstruktív magatartást tanúsítania" - hangsúlyozta a német diplomácia vezetője.

Angela Merkel kancellár Moszkva mellett Pekinget is együttműködésre szólította fel. A kormányfő egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: "nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína (a BT két tagja) már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentős mértékben gyengíti az ENSZ-t".

A német kormány a nemzetközi jog súlyos sérelmének tartja a Damaszkusz térségében végrehajtott gáztámadást, és az amerikai kormány által bemutatott érvek és tények alapján hajlik arra, hogy a damaszkuszi vezetésnek tulajdonítsa a vegyi fegyver bevetését. Ugyanakkor úgy véli, hogy a helyzetet politikai, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, lehetőleg az ENSZ keretein belül. A katonai beavatkozást a kormánypártok mellett az ellenzéki pártok sem támogatják, és a fegyveres akciót elutasítja a lakosság túlnyomó többsége is.

A brit kormány nem tervez újabb alsóházi szavazást 

Az amerikai elnök Szíriával kapcsolatos döntése nyomán sem tervez újabb parlamenti szavazást a londoni kormány az esetleges katonai beavatkozásban való brit részvételről. Ezt George Osborne pénzügyminiszter jelentette ki vasárnap a BBC-nek nyilatkozva. Osborne emlékeztetett arra, hogy a brit törvényhozás a hét közepén a katonai beavatkozás, illetve az abban való részvétel ellen döntött. "A parlament már állást foglalt" - fogalmazott a miniszter. 

A brit törvényhozás képviselői 285-272 arányban szavazták le a katonai műveletet támogató javaslatot. 

Barack Obama amerikai elnök szombaton jelentette be, hogy a kongresszus felhatalmazását kéri a Szíria elleni, általa elvileg jóváhagyott katonai fellépéshez. Ezt követően Londonban felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a konzervatív-liberális brit koalíciónak újabb kísérletet kellene tennie a parlament jóváhagyásának elnyerése érdekében. 

A britek 60 százaléka nem akar beavatkozást

Osborne ezt elutasította, sőt hozzáfűzte: Nagy-Britannia akkor sem venne részt egy esetleges katonai akcióban, ha az ENSZ-ellenőrök új tényeket tárnának fel a gáztámadásról. David Cameron miniszterelnök szombat késő esti Twitter-üzenetében hangsúlyozta, hogy megérti és támogatja Obama álláspontját.

A The Observer című brit lap vasárnapi számában közölt felmérésből kitűnik, hogy a brit lakosság 60 százaléka ellenzi Nagy-Britannia részvételét egy Szíria elleni katonai akcióban. A londoni parlamenti szavazás előtti és utána következő napon végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 24 százaléka támogatná az esetleges brit közreműködést.

Francia politikusok parlamenti jóváhagyást szorgalmaznak

Több francia politikus is állást foglalt a vasárnapi sajtóban amellett, hogy a Szíria elleni katonai fellépésről szóló bármilyen döntésről Párizsban is szavazzon a parlament.

Barack Obama elnök bejelentése felbátorította a francia politikusok egy részét. A francia törvényhozás szerdán készül megvitatni a kérdést, de nincs tervbe véve szavazás az ügyben. A washingtoni bejelentés nyomán azonban több politikus is kifejtette véleményét: ilyen horderejű kérdésben nélkülözhetetlen a honatyák szavazata.

"A mostani körülmények között Franciaország nem vehet részt háborúban a parlament egyértelmű támogatása nélkül" - mondta a Journal du Dimanche című napilap vasárnapi számában Francois Fillon volt kormányfő, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) vezető személyisége.  Az ellenzék másik prominens alakja, a centrista Francois Bayrou nyílt levélben fejtette ki ugyanebben a lapban: szerinte elképzelhetetlen, hogy Francois Hollande elnök a parlament megkerülésével cselekedjék. 

Az államfő pártján belül is van, aki osztja ezt a nézetet. Patricia Adams, a parlament védelmi bizottságának elnöke e lapnak nyilatkozva hangot adott személyes véleményének, amely szerint "semmi sem indokolja, hogy a parlamentnek ne legyen szava (ebben az ügyben), ha másoknak viszont lehet". 

A szocialista párt más politikusai viszont felhívták a figyelmet Hollande elnök előjogára, hogy saját belátása szerint döntsön a katonai lépésről. Ezt az álláspontot hangoztatta egy televíziós beszélgetés során Elisabeth Guigou, a parlament külügyi bizottságának elnöke, akárcsak Manuel Valls belügyminiszter. Ez utóbbi leszögezte: "Nem változtatjuk meg az alkotmányt egyesek hangulata szerint vagy aszerint, hogyan alakulnak a világ eseményei". 

Nem kötelező a parlamenttel szavaztatni

A francia alkotmány nem teszi kötelezővé a parlament támogatását bármely francia katonai beavatkozáshoz, kivéve, ha az adott hadművelet négy hónapnál tovább tartana. 

Az AP azt latolgatta, figyelembe veszi-e majd az államfő a parlamenti szavazáshoz ragaszkodó véleményeket. A hírügynökség szerint két lehetséges forgatókönyv képzelhető el. Az egyik az lenne, hogy Jean-Marc Ayrault miniszterelnök bizalmi szavazásra terjeszti a kérdést a parlamentben. Ilyen voksolásra volt példa 1991-ben, amikor a törvényhozás támogatását adta Francois Mitterrand akkori elnök számára az Öböl-háborúban résztvevő koalícióhoz való csatlakozáshoz. Valószínűtlen, hogy a szocialista többségű parlamentben megbukna a jelenlegi kormány. 

A másik forgatókönyv az alkotmánynak azt a cikkelyét venné alapul, amely lehetővé tenné a nem kötelező erejű szavazást bármely - akár a kormány, akár valamelyik parlamenti csoport által előterjesztett - kérdésben.

A francia kormány kivonni készül a titkosítás alól számos olyan katonai dokumentumot, amely részletesen bemutatja a Szíria által felhalmozott vegyifegyver-arzenált. A Journal de Dimanche nyilvánosságra hozta a francia hírszerzés egy nemrég összeállított jelentését, amely szerint Szíria több száz tonna mustárgázt és szarint halmozott fel, s összesen több mint ezer tonna - katonai hadműveletekre szánt - mérgező vegyi anyag birtokában van.