A Santa Cruzban megjelenő El Deber című napilap szombati számában tudósított a tárgyalás előző napjának fejleményeiről. A magyar vádlott tolmács segítségével előadott vallomásában nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a 2009. április 16-án történt eseményekről hamis információk láttak eddig napvilágot.

A "hivatalos" verzió szerint bolíviai kommandósok akkor a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták.

Tóásó a lap szerint ámulatba ejtette pénteki vallomásával a jelenlévőket, ugyanis azt mondta: az ír Michael Martin Dwyer egyáltalán nem halt meg akkor a lövöldözésben. Állítása szerint a kommandós akció valamivel több mint öt percig tartott, csak annyi hallatszott, hogy lövések dördültek, szétlőtték az ajtót. A rendőrök saját átlátszó kék trikójával takarták el az arcát, úgy tuszkolták autóba és szállították a város repülőterére. Mivel trikója áttetsző volt, jól látta - mondta Tóásó -, hogy a repülőtéren Michael Martin Dwyer a jobb oldalán, Mario Tadic pedig a bal oldalán térdepelt vele együtt.

Az őrök állítólag észrevették, hogy Tóásó látja társait, ezért két méternyire elvonszolták őt arról a helyről, és megütötték. Ezután a magyar férfi lövéseket hallott, majd csak Tadicot látta beszállni a repülőgépbe. Tóásót a gép hátsó részében ültették le.

Az elmúlt hónapokban bolíviai ellenzéki politikusok és tényfeltáró sajtóorgánumok többször hoztak nyilvánosságra olyan anyagokat, amelyek azt sejtették, hogy a bolíviai hatóságok több más "csellel" próbálták összeesküvés látszatát kelteni, de eddig még nem omlott össze a "terrorista ügy".

Ráadásul a 39 személyt érintő per csak tavaly ősszel kezdődött, amikor az említett kommandós akció két túlélője még mindig fogságban volt. Márpedig a bolíviai törvények értelmében három év elteltével mindkettőjüket szabadlábra kellett volna helyezni, hiszen 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban, és le kellett volna zárni ügyüket. Magyarországi politikusok, európai parlamenti képviselők egyaránt megfogalmazták követelésüket, hogy a bolíviai igazságügyi szervek legalább saját törvényeiket tartsák be a Tóásó-ügyben, és biztosítsanak méltányos bírósági eljárást a vádlottak számára.

Tóásó a héten erre is utalva tett olyan vallomást, amely szerint nem bízik a bolíviai igazságszolgáltatásban. "Ártatlan vagyok, ennek ellenére folytatódik az igazságtalanság, a kormány politikai kampány céljára használ fel engem, csorbát ejt az emberi méltóságomon" - idézték a magyar vádlottat a bolíviai sajtótudósítások.